Pontosan másfél éve van velünk egy új világ. Ebben a világban megismerhettünk egy sor olyan dolgot, amit előtte elképzelni sem tudtunk volna. Néhány ezekből az „új” dolgokból:

  • Rettegés az életünkért
  • Kijárási tilalom szerű szabadság korlátozás
  • Vásárlási idősáv
  • Maszk kötelező használata
  • Szabad külföldi utazás feltételekhez kötése
  • Oltások, gyors alkotásban
  • Intézmény bezárások
  • Home Office
  • Kórházi felfordulás
  • Személyes embertársak elvesztése vagy/és ismerősök megbetegedése
  • Vállalkozási csődök

és mondhatnánk: csak így tovább a teljesség felsorolhatósága nélkül.

Lesz megint régi életünk? Soha! Leginkább azért, mert el nem felejthető, emlékezetünkből ki nem törölhető mindaz, ami történt/történik. Volt pedig ez már generációkkal, sok-sok idővel ezelőtt is így, csak ami nem velünk történik, az igazán fel sem fogható. A mai történések annál inkább. A mi felnőtt generációnk már sosem fog igazán bízni a háborús helyzet nélküli világban, akkor sem, ha a háború egy láthatatlan, nem sejtes szervezetű parazita ellen folyik.

Természetből felbukkanó avagy laborszökevény? A helyzeten nem sokat változtat. Abban viszont komoly jelentősége van a felbukkanásának, hogy emberi kísérlet esetén még a III. Világháború is kirobbanhatna miatta. Maradjunk inkább annál, hogy a természetes semmiből érkezett és mehetne oda gyorsan vissza is. A bökkenő az, hogy ez nem kívánság műsor. Olyan, mintha egy film igaz szereplői lennénk, egy valósághű forgatás főszereplői. Az emberek, akiket megtámadott a láthatatlan. Majdnem olyan, mint egy igazi beteljesült Sci-fi, ha űrlények rohangálnának, még az sem lenne manapság nagyon meglepő.

Lehet, hogy vannak is közöttünk idegenek és az sem kizárt, hogy ők hozták magukkal a vírust. A lényegen nem változtat: minden más lett és nem is valószínű, hogy lesz még hasonló a másfél évvel ezelőtti életünkhöz.

Mire készüljünk? Ezek után bármire! Ha viszont lehetne kérni: ennél rosszabb már csak ne legyen!

Az ember képes bármihez idővel hozzászokni. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a dolgok ebben a formában lesznek ideálisak.

Ha én kérhetnék egyet, akkor azt kérném, hogy rosszabb ne legyen a jelen, de legyen sokkal kiszámíthatóbb és biztonságosabb a jövő, még úgyis, ha ez nem is egy kérés, inkább három!