Abból még nem született megoldás, hogy valaki tétlenül szemlélte a világot.

Manapság sokat olvashatunk arról, hogy nehéz időszak jön a gazdaságban, akár a hét szűk esztendő bekövetkezését is megélhetjük, ha stílszerűen akarunk fogalmazni. Olyannyira sokat olvashatunk erről, hogy aligha van valaki még, akihez felnőtt emberként nem jutott el az információ, pláne olyan, akinek nem tűnt fel a boltokban az árak rohamos emelkedése. Akárhogy is, sajnos egyénileg nem vagyunk akkora hatalmak, hogy meg tudjuk oldani a közelgő válságot, sőt, igen keveset tehetünk ez ügyben – ami a válságot érinti. De megtehetjük, hogy többet takarékoskodunk, félreteszünk a nehezebb időkre, a bevásárlókosár helyett a bankszámlánkat építjük. Esetleg befektetjük pénzünket, legalább egy részét visszanyerve annak, amit az infláció elvisz, vagy akár újra is tervezhetjük pénzügyi terveinket.

Mindezekben egy közös van: az, hogy csináltunk valamit, az, hogy cselekedtünk. Másképp ugyanis aligha leszünk urai a saját életünknek, ha csak tétlenül nézzük, ami történik velünk, vagy körülöttünk. Ha valami negatív, vagy pozitív folyamat zajlik, megtehetjük, hogy felkészülünk, vagy akár utólag cselekszünk – a lényeg, hogy kezdtünk valamit magunkkal, és nem vártuk, hogy majd az univerzum megoldja helyettünk. Cselekedni tehát hatalom, ha nem is a világ felett, de a saját életünk felett mindenképp – ha nincs ugyanis kontrollunk, és tehetetlen elszenvedőnek érezzük magunkat, akkor már rá is bíztuk magunkat a körülményekre. Ami nem biztos, hogy mindig tetszeni fog..