A mezei kisbefektetők oldalát ugyan mindig fúrja a kíváncsiság, vajon milyen lehet egy elemzői vacsora Londonban. Ám a tegnapi estebéd is azt a rezervált hozzáállást igazolta: bármekkora lehetőség is fehér asztalnál, a nagy befektetési házak elemzőivel együtt kérdezgetni a magyar olajtársaság vezetőit, az igazán fontos bejelentések nem a „szakmázás” közben hangzanak el.

Mi volt a londoni menü?

Az elemzői vacsorán a társaság megerősítette azokat a terveket és előrejelzéseket, amiket a harmadik negyedéves gyorsjelentés kapcsán már jeleztek – foglalta össze az eseményt Kuti Ákos vezető elemző, aki az Equilort képviselte. Hozzátéve: a jövő évi beruházási terv várhatóan az idei 1,6-1,9 milliárd dollár környékén marad, pontosabb számot február/március tájékán várhatunk. Osztalék tekintetében a Mol vélhetően az elmúlt évek stratégiáját követi: eddig 45/46/47+13 milliárd forint volt az osztaléktömeg, s az ideihez hasonlóan 13 milliárd forintos extra osztalékra a pénzügyi helyzettől függően kerülhet sor ismét.

Mint mondta, az elemzők most elsősorban az INA-ügyre figyelnek. Ennek kapcsán a horvátok hétfői bólintása a washingtoni delegáció tekintetében pozitív üzenet, ám még nem jelenti azt, hogy magunk mögött tudhatjuk az ügyet. Míg a Klesch csoportra vonatkozó hír vonatkozásában nem feltétlenül a személy a fontos, hanem hogy milyen feltételekkel rendeződhet az INA ügye, a MOL továbbra sincs kényszerhelyzetben.

Hangsúlyozták Londonban, hogy a kutatás-kitermelés üzletágban Kurdisztán továbbra is kulcseleme a társaság portfóliójának, emellett a Mol szempontjából szóba kerülhetnek afrikai és norvég projektek is. Az utóbbi nem meglepő az északi-tengeri akvizíciók után, de természetesen továbbra is az ár marad a fő tényező.

A feldolgozás-kereskedelem üzletágról szólva, fontos, hogy már a harmadik negyedéves gyorsjelentés után kiderült, egy második átfogó programot tervez a Mol, melynek nem a költségcsökkentés, hanem az árrések növelése lesz a célja. Jelentős akvizíciók vannak kilátásban ebben a szegmensben, miközben a meglevő kúthálózat kapcsán is kiegészítő szolgáltatásokat terveznek. Az INA vonatkozásában meg nem született döntés a sisaki finomító sorsáról, miközben a csoport szempontjából a profitabilis működést ennek bezárásával és a rijekai finomító esetében egy késleltetett kokszoló beépítésével lehetne javítani.

A szlovák energiapiac 80 százaléka

A nap híre is Londonból érkezett, ha nem is az elemzői vacsoráról. Mint Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője mondta, valójában a vacsora az apropó, mert ilyenkor több figyelmet kap a menedzsment, s mind az írott, mind az íratlan tőzsdeszabályok alapján a piaci híreket a nagy nyilvánossággal kell megosztaniuk.

Nos, megerősítették a korábbi sajtóértesülést – folytatta -, hogy közvetve a Mol is pályázik az Enel 66 százalékos tulajdonhányadára a Slovenske Elektrarne cégben. Komoly falatról van szó, hiszen az SE a szlovák energiapiac 80 százalékát képviseli, s többek közt a mohovcei atomerőmű is hozzájuk tartozik.

A magyar konzorciumnak az MVM Magyar Villamos Művek és a MOL Csoporthoz tartozó Slovnaft a tagja, s nem kötelező érvényű ajánlatot tettek csomag megvásárlására. Nagy verseny várható, hiszen – többek közt – a magyar befektetők által is jól ismert cseh társaság, a CEZ is hivatalos érdeklődési nyilatkozatot adott be. Bár ők azt is közölték, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, mert a mohovcei atomerőműben két új reaktort építenek és ezek hitelezési kondíciói még mindig nem világosak.

Növelték a hitelkeretet

Az Enelnek azért kell eladnia a részesedését, hogy csökkentse eladósodottsági mutatóit. A 66 százalékos pakettet 2006-ban vásárolták meg, akkor 840 millió euró volt a vételár. Az elemzői vélekedés szerint az eladási ár 0,9-1,8 milliárd euró között lehet, ebben kb. 2 milliárd eurós hitelállománnyal számolnak.

A 2 milliárd eurós nettó hiteligény abból adódik, hogy ugyan a mohovcei 3. és 4. reaktorblokk építéséről már 1987-ben döntöttek, ám az Enel belépéséig gyakorlatilag semmi sem történt, az első kapavágásra csak 2008-ban került sor. Az átadást előbb 2012-re, majd 2013-ra tervezték. De még most is nagy a pénzügyi bizonytalanság.

A kedvező piaci környezetet kihasználva a Mol az elmúlt hetekben kiterjesztette rulírozó hitelkeretét, 15 bankkal 1,55 milliárd dollár értékben. Ennek teljes lehívása a negyedéves jelentésben szereplő 17 százalékos eladósodottsági rátát 32 százalékra emelné, viszont a nettó hitel/EBITDA ráta 2 fölé emelkedne, ami jelentősen csökkentené a cég további akvizíciós mozgásterét.

Eladó sorban a horvát leány

A Slovenske Elektrarne többségi tulajdonrészének megvásárlása esetén tehát jelentősen nőne a Mol eladósodottsága. A rátát azonban az INA pakett eladásával könnyen leszoríthatnánk egy nagyobb mozgásteret biztosító szintre. A hírek alapján úgy tűnik, hogy nemcsak közel lehet az INA-ügy megoldása, de most a vitázó felek válása van napirenden. Legújabban a Klesch svájci energiaipari csoport neve merült fel, mint az INA-ban folytatott due diligence résztvevője. Korábban horvát források egy amerikai érdeklődőt is ismerni véltek.

Az a meglepő hír, hogy a horvát gazdasági minisztérium ismét visszavonta az INA horvát olajvállalat kutatási engedélyeit a Száva folyó és Horvátország északnyugati környékén található földgáz- és kőolajlelőhelyekre. Arra utalhat, hogy a horvát fél is értékesíteni szeretné a maga pakettjét. Az elmúlt években többször odaadott és visszavont koncesszió jelentős, az elmúlt félévszázad horvátországi kitermelésének megfelelő nagyságrendű becsült készletekre vonatkozik.