Pénteken viszonylag váratlanul érkezett a hír, hogy Dél-Afrikában új vírusmutáns azonosítottak. Bár már lassan megszámlálhatatlanul sok új fajtája van a COVID-19 vírusnak, ez a mostani 32 mutációja révén jelentős aggodalomra ad okot. Lehetséges ugyanis, hogy ellenállóbb az oltásokkal szemben az omikronnak elnevezett variáns, sőt, a Moderna vezérének tegnapi nyilatkozata szerint ez egyenesen biztos. A tőzsdei hatás sem maradt el; hidegzuhanyként hatott a felismerés, hogy van rá esély, hogy még mindig nem győzte le a világ a vírust, és újabb lezárásokra is készülhetünk esetleg. Természetesen a saját életünk szempontjából sem jó belegondolni, hogy mi a legrosszabb ami történhet, de a tőkepiacok számára is létezik egy igen szomorú verzió. A megfelelő felkészülés és kockázatkezelés szempontjából azonban elengedhetetlen ennek áttekintése – erre vállalkozunk most.

Újabb lezárás – jó ideig

Alapvetően már az is elég lenne a legrosszabb forgatókönyvhöz, ha kiderülne, hogy nem hatnak a jelenleg ismert oltások az omikron esetében. Ha ez így történik, akkor nem nagyon van más megoldás, minthogy új vakcinákat kell készíteni, arról pedig eltérő információk érkeznek, hogy ez mennyi idő alatt sikerülne. Karikó Katalin nyilatkozata szerint 31 nap is elég lehet a Pfizer számára, és a Szputnyik gyártói is dolgoznak már a megoldáson.

A probléma azonban az, hogy a kifejlesztés után ezt engedélyeztetni kell, le kell gyártani, és ami a legnehezebb, be is kell adatni az oltásokat a lakosság jelentős részének. Erre a lehetőség nagyon korlátozott lehet – bár már profibban működhet az oltási kampány világszerte, azért láthattuk, hogy ez nem 1-2 hetes folyamat. Ráadásul az sem biztos, hogy például a harmadik oltás után rögtön adható egy esetleges új vakcina.

Az viszont biztos, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, a világ kormányainak nem nagyon lesz más lehetősége, mint komoly lezárások elrendelésére. Akkor különösen igaz ez, ha esetleg kiderül, hogy az omikron fertőzőbb, és akár súlyosabb betegséget okoz, mint az eddig ismert mutációi a koronavírusnak. A korlátozások mértéke országonként változhat, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy a gazdaságot nagyon erősen megviselő intézkedések elkerülhetők lennének. Ezeket pedig a fentiek alapján hónapokon keresztül érvényben kellene tartani, amíg egy bizonyos átoltottság után nem válik elérhetővé a biztonságos nyitás.

De ki segít újra?

Az előzőek alapján már egyértelmű, hogy jelentős tőzsdei esésre kellene készülni, hiszen a befektetők abszolút nem egy ilyen forgatókönyvre készültek, ahogyan az a csúcsokat csúcsokra halmozó részvényindexek árfolyamából látszott. Bár kétségtelenül hamarabb sikerülne legyőzni a vírust, és nem kellene mindent elölről kezdeni a rengeteg tudományos tapasztalat miatt, mégis kicsit a 2020 tavaszi szituációra emlékeztethet minket a helyzet. Akkor be is szakadtak a piacok, a napi maximális limittel estek az amerikai tőzsdék, és a február végén még új csúcson járó indexek napok alatt omlottak össze márciusban.

Utána viszont emlékezhetünk rá, hogy folyamatos és erőteljes emelkedés következett. Az ok: a vírus okozta óriási gazdasági sokkot a kormányok és jegybankok összehangolt fiskális és monetáris ösztönzése legyőzte. Bár korábban is alapvetően a gazdaságösztönzés volt az említett intézmények irányvonala, bőven volt még tartalék a rendszerben. Most viszont az eurózónából 4,9 %-os inflációs adatot kaphatunk, az USA-ban már az 5 %-os szintet is többször meghaladta az árszínvonal emelkedése az utóbbi hónapokban – a hazánkban októberben tomboló 6,5 %-os inflációról nem is beszélve. Így nagyon kevés tere lehet a lazításnak, hiszen a főbb jegybankok is már az eszközvásárlási programjuk lassú kivezetését kezdik, a régiónkban pedig az erőteljes kamatemelések korát éljük immáron. Ha a tavalyihoz hasonló mértékű pénznyomtatást eszközölnek a jegybankok, akkor korábban elképzelhetetlen módon szállhat el az infláció, aminek negatív gazdasági hatásai magától értetődők.

Bizonytalanságot árazva

Látható tehát, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén ha rövidebb ideig is, de az első hullámban látott helyzetre készülhetünk – azzal a különbséggel, hogy a fiskális és monetáris intézmények jóval kevésbé tudnák segíteni a gazdaságot, és ezáltal a piacokat. Természetesen nem erre a forgatókönyvre van a legtöbb esély, és ez a tőzsdék számára valóban igen szélsőséges eshetőség lenne. Esély viszont van rá, ahogy sok más kimenetelre is; a piacok ideges mozgása pedig most éppen ezt a bizonytalanságot próbálja beárazni.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211127/megszolalt-kariko-katalin-az-uj-szupervariansrol-513162