Az európai vezetők hétfőn Párizsban gyűltek össze, hogy megvitassák a kontinens védelmi stratégiáját és Ukrajna támogatását. A találkozót Emmanuel Macron francia elnök hívta össze, miután Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal kezdett különbéketárgyalásokat Európa és Ukrajna részvétele nélkül.

A tárgyalások középpontjában az európai védelmi kiadások növelése és egy lehetséges békefenntartó misszió Ukrajnában állt. A résztvevők azonban nem jutottak közös álláspontra, mivel egyes országok támogatják a katonai jelenlét növelését, míg mások elutasítják ezt az ötletet.

Megosztottság a békefenntartók ügyében

A legnagyobb vita az Ukrajnába küldendő békefenntartó erőkkel kapcsolatosan bontakozott ki.

• Keir Starmer brit miniszterelnök nyitott lenne egy békefenntartó misszióra, de csak akkor, ha az Egyesült Államok biztonsági garanciát vállalna.
• Olaf Scholz német kancellár határozottan ellenezte a békefenntartók Ukrajnába küldését, mondván, hogy előbb egy érvényes békemegállapodásra van szükség.
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is ellenezte a missziót, és hatékonyságát is megkérdőjelezte.
• Mette Frederiksen dán miniszterelnök ezzel szemben támogatná az ötletet, és sürgette az európai védelmi kiadások növelését.

A vita középpontjában az áll, hogy Európa hajlandó-e saját katonáit kockára tenni Ukrajna biztonságának garantálására. Egy békefenntartó misszió közvetlen konfliktusba sodorhatja Európát Oroszországgal, miközben a kontinens hadseregei már most is kimerültek az ukrán hadsereg támogatása miatt.

Védelmi kiadások: Több pénz a biztonságra?

A védelmi kiadások növelése viszont szélesebb körű támogatást élvezett.

• Scholz és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közösen sürgette az EU szigorú költségvetési szabályainak enyhítését, hogy a tagállamok növelhessék védelmi kiadásaikat anélkül, hogy megsértenék az uniós deficitkorlátokat.
• Tusk szerint a védelmi kiadások ezentúl nem minősülnének túlzott költekezésnek, így az országok nem kerülnének költségvetési szankciók alá.

Ez a lépés jelentős változást jelentene az európai gazdaságpolitikában, és hosszú távon elősegíthetné az EU védelmi képességeinek fejlesztését.

Trump-Putyin különalku: Európa kimarad?

A Párizsi találkozót feszültté tette Donald Trump bejelentése, miszerint különbékét próbál kötni Oroszországgal, anélkül, hogy bevonná Európát vagy Ukrajnát.

• Oroszország elutasította a területi engedményeket, ami nehézzé teszi a megállapodás létrejöttét.
• Zelenszkij ukrán elnök határozottan ellenezte a tárgyalásokat, mondván, hogy Ukrajna sorsáról nem dönthetnek nélküle.
• A tárgyalások kedden kezdődnek Szaúd-Arábiában, ahol amerikai és orosz vezetők találkoznak.

A tárgyalás a legmagasabb szintű amerikai-orosz találkozó évek óta, és potenciálisan jelentős hatással lehet az ukrajnai háború jövőjére.

Mi várható a következő napokban?

1. Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásai Szaúd-Arábiában folytatódnak, de kérdéses, hogy milyen megállapodás születhet.
2. Európának el kell döntenie, hogy önállóbb védelmi stratégiát alakít-e ki, vagy továbbra is az USA védelmi garanciájára támaszkodik.
3. A védelmi kiadások növeléséről szóló vita folytatódik az EU-n belül, különösen a szigorú költségvetési szabályok lazításával kapcsolatban.
4. Az Ukrajnába küldendő békefenntartók kérdése továbbra is megosztja Európát, és egyelőre nincs egyértelmű döntés arról, hogy milyen lépések következnek.
5. A következő napok kritikusak lehetnek Európa biztonságpolitikája szempontjából, és meghatározhatják a kontinens jövőbeli szerepét a geopolitikában.