Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése.

Ezt jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban. A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest az interjúban Radoslaw Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, melyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta: nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába. Hozzátette: a lényeg az, hogy „bizonyos döntéshozatali szinteken” beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor „a vétójog kétélű kard lesz” – adta hírül a távirati iroda.

Szejna „személy szerint” fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. „Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie” – jelentette ki. Más témákban viszont Szejna szerint elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette. Kijelentette: „amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog”. Radoslaw Sikorski úgy ítélte meg: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása. Nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést.

A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU „több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.