A Nyugat a hidegháború vége óta igyekezett kapcsolatokat építeni Oroszországgal, de az elmúlt években kialakult bizalom az ukrajnai orosz invázióval megsemmisült – mondta Jens Stoltenberg NATO-főigazgató hétfőn.

„A NATO évtizedeken át arra törekedett, hogy jobb, konstruktívabb kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal” – mondta a CNBC Hadley Gamble-nek Brüsszelben.

Nincs visszaút

„A hidegháború vége után létrehoztunk olyan intézményeket, mint a NATO-Oroszország Tanács. Amikor Norvégia miniszterelnöke voltam, emlékszem, hogy Putyin elnök részt vett a NATO-csúcstalálkozókon … ez egy másik időszak volt, amikor egy jobb kapcsolatért dolgoztunk. Oroszország mindebből kilépett” – mondta.

Stoltenberg szerint a nyugati nemzetek és Oroszország közötti közeledés során az elmúlt évtizedekben kialakult bizalmi szintet Moszkva ukrajnai inváziós döntése rombolta le.

„Még ha véget is érnek a harcok, nem fogunk visszatérni valamiféle normális, baráti viszonyba Oroszországgal. A bizalom megsemmisült” – mondta. „Úgy gondolom, hogy a háborúnak hosszú távú következményei lesznek az Oroszországgal való kapcsolatra”.

Stoltenberg megjegyzéseire azért került sor, mert az ukrajnai háború a téli időszakban nem mutatja a lassulás jeleit, annak ellenére, hogy egyes nyugati elemzők várakozásai szerint mind Ukrajna, mind Oroszország a harcok szünetét kihasználva átcsoportosíthat, mielőtt tavasszal újabb ellentámadásokat indítana.

A harcok nem csillapodnak

Úgy tűnik azonban, hogy nem ez a helyzet, mivel Kelet-Ukrajnában intenzív harcok folynak, a rakéta- és dróncsapások továbbra is zaklatják az ukrán falvakat és városokat.

Oroszország folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának támadását is, ami pusztító következményekkel jár a civilek számára; szombaton például a dróncsapások miatt 1,5 millió ember maradt áram nélkül Odesa kikötővárosban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelezte, hogy hosszú távra tervez, és azt mondta, hogy az úgynevezett „különleges katonai művelet” egy „hosszadalmas folyamat” lehet. Oroszország kitart amellett, hogy célja az, hogy „felszabadítsa” azokat a régiókat (Donyeck és Luhanszk Kelet-Ukrajnában, valamint Herszon és Zaporizzsja délen), amelyeket egyoldalúan és törvénytelenül „annektált”, miután kényszernépszavazással döntött arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

Forrás: cnbc.com