Mi van, ha kitör az orosz-ukrán háború?
Az elmúlt hetekben meglehetősen sok dologra kellett figyelnünk, ha pontosan követni akartuk a tőzsdéket mozgató tényezőket. A hírzajban viszonylag kevés szó esett az orosz-ukrán konfliktusról, holott nem lenne meglepő, ha meghatározó tényező lenne a következő időszakban. Ráadásul a magyar tőzsde számára is problémát jelenthet egy elhúzódó konfliktus a keleti szomszédunknál.
Ezt tudjuk
Az alapvető információ, ami a rendelkezésünkre áll, az az, hogy jelentős orosz csapatösszevonásokat lehet megfigyelni az orosz-ukrán határnál. Ha néhány évvel visszamegyünk az időben, nem teljesen példa nélküli esetről van szó. A 2014-2015-ös orosz-ukrán konfliktus az egyik legfontosabb világpolitikai tényező volt akkor, Oroszország ugyanis elfoglalta az addig Ukrajna fennhatósága alatt álló Krím félszigetet. Emellett a határ menti megyékben polgárháborús helyzet alakult ki az ukrán kormányerők és az oroszországpárti szakadárok között, melynek (legalábbis formálisan) a minszki megállapodás vetett véget.
Csapatösszevonások idén tavasszal is voltak, és akkor is háborúról szóltak a hírek, de végül Oroszország visszavonta az erőit. Most viszont az amerikai hírszerzés szólt róla, hogy akár már jövő év elején, január-február tájékon megindulhat egy orosz offenzíva Ukrajna ellen. Természetesen ennek még bőven kell, hogy majd előjelei legyenek, mindenesetre érthetően aggasztó a nemrég megjelent információ.
Elkerülhetetlen tőzsdei hatás
Amellett, hogy egy fegyveres konfliktus alapvetően sem túl jó hír a világ, pláne a környező országok számára, tőkepiaci hatással is számolni kell. A világ egyik vezető hatalmának fegyveres akciója általános elbizonytalanodást hozhat a tőzsdékre, így a nem közvetlenül érintett részvények is megsínylhetik az esetleges támadást. Így történt ez a már említett 7 évvel ezelőtti konfliktus idején is, bár tény, hogy például a koronavírus megjelenése utáni összeomláshoz nem volt hasonlítható a reakció.
A magyar tőzsdétől is hasonlóra számíthatunk, azonban az OTP kiemelt szerepben van. A magyar nagybank ugyanis jelentős orosz és ukrán kitettséggel rendelkezik, így közvetlenül is ki lenne téve egy háborús konfliktus következményeinek, ahogyan az történt a Krím annektálásakor is. Ráadásul a legnagyobb magyar blue chip árfolyama követi a leginkább a nemzetközi trendeket is, ami szintén nem jó hír egy negatívabb befektetői hangulat esetén.