Ahogy arról a napokban olvashattunk, Amerika szerint Kína kész fegyvereket szállítani Oroszországnak, ezzel újabb szintre emelve az oroszokkal kötött „korlátlan barátság” egyezségüket. A lépés a háború jelentős eszkalációjához vezethet, és ezért a müncheni biztonságpolitikai konferencián a kínai és az amerikai külpolitikai vezetés Kína háborúban betöltött szerepéről tárgyalt. A találkozón Antony John Blinken az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere arra is felszólította Kínát, hogy sürgősen hagyja abba az orosz gazdaság megsegítését, hiszen ezzel a nyugati szankciók hatását enyhíti.

A vádaskodások azonban nem tetszettek Kínának, és kijelentette, hogy nem fogadja el az Egyesült Államok ujjal mutogatását. Peking határozottan tagadta az Egyesült Államok állításait, miszerint Kína az Ukrajna elleni háborúban fontolóra vette Oroszország felfegyverzését. Ez mellett felszólította a békére törekvő nemzeteket, hogy cselekedjenek a konfliktus megszüntetése érdekében. A kínai külügyminisztérium szóvivője Wang Wenbin elmondta, hogy: „Az Egyesült Államok az, nem pedig Kína, aki folyamatosan fegyvereket szállít a csatatérre, és nem fogják hagyni, hogy az USA ujjal mutogasson a kínai-orosz kapcsolatokra.” Wang ezt követően tovább bírálta Amerikát. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy komolyan gondolja át saját tetteit, és tegyen többet a helyzet enyhítéséért, a béke és a párbeszéd előmozdításáért, valamint hagyja abba a vádaskodást és a hamis információk terjesztését.”

Már február elején Oleg Zsdanov katonai szakértő a háború eszkalációjáról és a kínaiak fegyverszállításáról beszélt. „Ha Kína elkezdi felszereléssel és fegyverekkel segíteni Oroszországot, akkor a konfliktus elhúzódhat. Ez végül oda vezet, hogy Moszkva arra kényszerít minket, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk.” A szakértő szerint az ukránoknak most van esélyük, hogy komoly csapást mérjenek az oroszokra.

Az európai nézetek a kínai-orosz kapcsolatról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn arról számolt be, hogy azon forgatókönyvek beteljesülése, hogy Kína potenciálisan fegyverekkel látja el Moszkvát, komoly problémákat okozna az unió és Peking kapcsolatában. Borrell beszélt a Kínai Népköztársaság államtanácsosával, aki jelezte neki, hogy nem fogják megtenni, és nem is tervezték megtenni, gondolva itt a fegyverszállításra. Ennek ellenére Borrell szerint ébernek kell továbbra is maradnunk. Eközben Borrell arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy Ukrajnának elegendő lőszere legyen az orosz invázió elleni küzdelem folytatásához.

A kínai-orosz találkozó

Wang Yi, aki ezen a héten látogat Oroszországba az ukrajnai invázió egyéves évfordulóján. Tárgyalásokat és békét kért a világ és különösen Európa nevében, és szeretne pontot tenni az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által elkezdett invázió végére. Közben a világ két legnagyobb gazdasága között a feszültség továbbra is az egekben. Az ukrán háború mostanra mindkét fél számára kulcsfontosságú kérdéssé vált a globális narratívák alakítása miatt. Különösen mivel a háborús fáradtság már a világ egyes részeit megkezdte.

A világ egyelőre kételkedik a kínaiak béketervében. Xi Jinping kínai elnök az invázió óta még nem beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ennek ellenére Putyinnal ezen időszak alatt már vagy négyszer is. Peking többször is kiállt Oroszország mellett a háborúba való belépés okait tekintve. Legszembetűnőbben talán a NATO terjeszkedése elleni érveket támogatta, kiemelve, hogy magát az inváziót nem támogatja. Az eddigi álláspontja miatt a nagyhatalmak nehezen hisznek Kína béketervében. A hónapok során azonban a költségek növekedtek Peking számára is. A globális gazdaság rövid távú károsodásán túl Kínát az USA-ban és Európában is egyre inkább stratégiai versenytársként tekintik, amelyet muszáj eltéríteni a Tajvan elfoglalásáról szóló tervétől. Ez kiszolgáltatottabbá teszi Pekinget a multilaterális exportellenőrzéseknek, beruházási korlátozásoknak és más olyan intézkedéseknek, amelyek meghiúsíthatják hosszú távú növekedési kilátásait.

Forrás: aljazeera.com; japantimes.co.jp