Áprilisban a dél-kínai Hainan tartományban tett látogatása során Hszi Csin-ping államfő felkeresett egy helyi vetőmaglaboratóriumot, ahol a nemzeti élelmezésbiztonság garantálása céljából folytatnak mezőgazdasági technológiafejlesztési kutatásokat. „Ha mi, kínaiak szorosan a kezünkben akarjuk tartani a ‘rizses tálunkat’, akkor a saját kezünkben kell tartanunk a vetőmagipart is” – mondta Hszi. „Törekedni kell arra, hogy a vetőmag-technológia terén önállóságot valósítsunk meg, és biztosítsuk, hogy a vetőmagforrások a saját ellenőrzésünk alatt legyenek. Saját vetőmagjainkkal kell biztosítanunk Kína élelmiszerellátását” – fogalmazott.

Kína zöldség-, gyümölcs-, tea-, sertés-, birka-, baromfi-, tojás- és vízi élelmiszertermékek termelése a legmagasabb a világon. Az elmúlt évtizedben Kína mezőgazdasági termékkínálata bővült, folyamatosan növekedett a szójabab és más olajos növények termőterülete is. A mezőgazdasági munkák gépesítettségi aránya folyamatosan növekszik, 2012 és 2021 között a szántás, vetés és betakarítás gépesítettsége 57,2 százalékról 72 százalékra nőtt, a termelési volumenben elért növekedésnek pedig több mint 61 százaléka volt a technológiai fejlesztésnek tulajdonítható. Kína a nagyüzemi mezőgazdaság mellett a családi vállalkozásoknak is fontos szerepet szán az ország élelmiszerellátásának a biztosításában.

A legkülönbözőbb tulajdoni formában működő mezőgazdasági termelőegységek, elsősorban a családi gazdaságok, a mezőgazdasági szövetkezetek és a mezőgazdasági vállalkozások fontos szerepet játszanak a modern mezőgazdaság fejlődésének előmozdításában. Az egyéni gazdálkodó háztartásokat a technológiai fejlődéssel lépést tartani hivatott különböző típusú szolgáltató szervezetek száma mostanra már elérte az 1,041 milliót. A vidéki revitalizációs program nagy jelentőséget tulajdonít a környezetbarát életmód előmozdításának, az ökológia és a környezet egyensúlya javításának, valamint a vidéki táj szépsége megőrzésének, illetve helyreállításának.

Ennek keretében nagyvolumenű közművesítési és hulladékkezelési beruházásokat kellett végrehajtani. A kínai vidéki területeken a közművesített wc-lefedettség már meghaladja a 70 százalékot, a háztartási hulladék begyűjtése pedig a 90 százalékot. A vezetékes csapvíz ellátás 84 százalékos, szinte minden faluban van áram, kiépített út, autóbuszjárat, optikai szálas és 4G hálózati kapcsolat.

Az egészségügyi ellátás is bővült: 2021 végére minden kínai megyében, településen és faluban elérhetővé váltak az orvosi és egészségügyi intézmények. Jelenleg Kínában 23 ezer megyei szintű egészségügyi intézmény, 35 ezer települési egészségügyi központ és 599 ezer vidéki klinika működik. Kína nyolc év alatt 98,99 millió vidéki lakost emelt ki a mélyszegénységből és 832 megye „szegény” besorolását szüntette meg.

A vidéki kínaiak egy főre jutó átlagos jövedelme 2021-re, a 2012-esnek a duplájára, 19 ezer jüanra (egymillió forint) emelkedett. A városi és a vidéki lakosok közötti jövedelemkülönbség is csökkent: míg 2012-ben közel háromszorosa volt a városiak átlagos jövedelme a vidékieknek, addig 2021-re a különbség két és félszeresre csökkent – tette közzé a távirati iroda.