Xi Jinping nem tágít régóta áhított céljából, hogy uralma alá hajtsa a szigetországot. A tajvani polgárok azonban láthatóan nagyon ellenzik a csatlakozást. Hozzunk a képbe egy nagyhatalmat, amely képes lenne kiállni Tajvan akarata mellett, szembeszállva Kínával, és máris meg a baj. Kína már tavaly kijelentette, hogy akár erőszakot is képesek alkalmazni, ha Tajvan ellenállást tanúsít. Ezt az USA nem tudta annyiban hagyni. Érdekében áll a térség egyensúlya, és nem szeretné, ha a világ második legnagyobb gazdasága uralma alá hajtaná ezt a jelentős területet. Mi több a sziget az úgynevezett „first island chain-be” tartozik. Ez a lista tartalmazza az amerikai külpolitika szempontjából döntő jelentőségű amerikabarát területeket. Ezért megfogadta, hogy harcolni fog Tajvan szabadságáért.

Az elmúlt 8 hónapban több látogatás is történt az amerikai és tajvani képviselők között, amelyek csak tovább bőszítették a világ második legnagyobb gazdaságát. Ezekre általában katonai gyakorlatokkal válaszoltak, melyek során egyre közelebb merészkedtek a tajvani légtérhez, és a legutóbbi ilyen gyakorlat során több tucat repülőgéppel át is lépték azt. Nem véletlenül érzik magukat veszélyben a szigeten. Bár a Kínai Népköztársaság partjától körülbelül 200 km-re délkeletre fekszik, Tajvan úgy látja, hogy teljesen különbözik a kínai szárazföldtől. Saját alkotmánnyal és demokratikusan megválasztott vezetőkkel rendelkezik, és nem szeretne a Xi Jinping szigor alá kerülni. Ezen felül, ha Kína átveszi az irányítást Tajvan felett, egyes nyugati szakértők szerint szabadabban gyakorolhatja majd a hatalmat a Csendes-óceán nyugati térségében. Sőt akár az Egyesült Államok katonai bázisait is fenyegetheti Guam és Hawaii irányába.

Kína és a sziget közti harcok történelme

A történelmi források szerint a sziget először a 17. században került teljes kínai ellenőrzés alá a Csing-dinasztia alatt. Később 1895-ben átadták a szigetet Japánnak, miután elvesztették az első kínai-japán háborút. Kína 1945-ben ismét elfoglalta a szigetet, miután Japán elvesztette a második világháborút. Majd egy polgárháború tört ki Kínában. A kommunisták 1949-ben győztek és Pekingben átvették az irányítást. Akik megmaradtak a nacionalista pártból – Kuomintang néven – Tajvanra menekültek, és a következő évtizedekben itt uralkodtak. Ezen történelmi eseményeket használja fel Kína és Tajvan is, hogy saját nézőpontjukat bizonyítsák. Xi Jinping nagy célja, hogy Tajvan egyesítésével gazdagítsa örökségét. Egyes szakértők szerint Xi akár a gazdaság rossz teljesítményére irányuló figyelmet is megpróbálhatja egy ilyen támadással elterelni. Ebben az esetben is legtöbben 2025 és 2027 között várják, hogy Kína meglépi, amitől mindenki fél, és támadást indít a szigetország ellen.

Mit tanultak a kínaiak Putyin háborújából?

Nyílt konfliktusban, egyes nyugati szakértők azt jósolják, hogy Tajvan legjobb esetben is csak a kínai támadás lassítására törekedhet. Legfőbb szempont, hogy próbálja meg megakadályozni a kínai erők partraszállását, majd gerillaharcok segítségével tartóztassa fel a kínaiakat, amíg nem érkezik külső segítség. Bár az orosz-ukrán háború kirobbanásakor a szakértők alig adtak pár hetet Ukrajna leigázására, az mégis több mint egy éve tart, jelentősebb orosz sikerek nélkül. Jobb, ha óvatos lesz Xi. Ő sem számíthat egyszerű harcra, hiszen az amerikaiak segítséget ígértek. Ebben az esetben villámgyors tarolásra lenne szüksége Kínának, hogy még a segítség megérkezése előtt elfoglalja a szigetet. Ennek érdekében rengeteg támadást is szimuláltak már Tajvan körül, és sokan úgy gondolják, hogy egy blokádra készül a kínai hadsereg.

Carl Schuster, a US Pacific Command’s Joint Intelligence Center volt műveleti igazgatója szerint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a tajvani kikötők és légterek blokádjának megindításához szükséges műveleteket gyakorolták és finomították. Kína eddigi gyakorlatai egy valós támadás közelségére engednek következtetni.

A csapatok készen állnak a harcra

A gyakorlatok befejezését követően a kínai katonaság elmondta, hogy sikeresen és átfogóan tesztelték több egység képességeit tényleges harci körülmények között. Kína bejelentette, hogy készen áll a tajvani függetlenség elérésére irányuló kísérletek, és a külföldi erők általi beavatkozások elleni küzdelemre. A helyzet súlyosbodása jelentős geopolitikai következményekkel járhat, és a világ már így is megrogyott az orosz-ukrán háború miatt.

Forrás: bbc.com; indianexpress.com

Címlapkép: Shutterstock