Kína és az USA újra egymásnak feszült – Tajpej lehet az új Bahmut
Nancy Pelosi, az Egyesült Államok kongresszusi képviselőjének tavalyi látogatása óta példátlan feszültség alakult ki a Kína és Tajvan között. Ha ez nem lenne elég, az Egyesült Államok sem maradt ki a konfliktusból, veszélyesebbé téve a helyzetet. A feszültség egyre nagyobb és egy apróbb szikra is elég lehet a láncreakció elindításához. Az emberek egyre jobban aggódnak, hiszen láthatják mi lett az orosz-ukrán háború következménye. A háborútól a legtöbben az oroszok villámgyőzelmét várták, azonban a terv nem vált be. Mostanra a több, mint egy éve folyó harcok újabb véres patthelyzetbe kerültek. A forgatókönyvek többsége borús jövőképet tár elénk. A fegyverek ömlenek Ukrajnába, és Putyin sem nyugszik, amíg célját el nem éri.
Úgy gondolhatnánk, hogy Kína, akit már sokszor elővettek a nyugati országok az Oroszországgal való kapcsolata miatt, nem szeretne hasonló konfliktusba belekerülni. A titánok azonban egymásnak feszülnek. Oroszország, Észak-Korea és a Kínai Népköztársaság az elmúlt időszakban fokozódó rivalizálást tapasztal az Egyesült Államokkal, Japánnal és Dél -Koreával. Xi Jinping elnök Kína területének részeként tekint a szigetországra. Már többször is jelezte, hogy szükség esetén akár erővel is, de ellenőrzése alá szeretné vonni a Tajvant.
Olaj a tűzre – Tajvan elnöke USA-ba látogat
Miközben a két nagyhatalom közti kapcsolatok tovább romlanak, Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen a jövő hónapban New Yorkba és Dél-Kaliforniába látogat, ahol azt tervezi, hogy találkozik Kevin Mccarthy házelnökkel.
Tajvan függetlenségének kinyilvánítása vagy a sziget stratégiai fegyverrendszerekkel való támogatása lehet az utolsó csepp a pohárban. Több lehetséges dátumot is hallhattunk már a támadások megkezdéséről, Xi azonban most vészjósló lépéseket tett. Kína elnöke ugyanis világossá tette, hogy Tajvan újraegyesítése Kínával kiemelt prioritás. Arra utasította katonaságát, hogy készüljön fel 2027-ig a sziget esetleges inváziójára. Azért aggódnak sokan ezen évszám miatt, hiszen a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójáról van szó.
Forrás: eurasiantimes.com; npr.org; fpri.org