Vegyes reakciókat váltott ki a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda kormányai között Washingtonban aláírt békemegállapodás. Joseph Kabila, Kongó volt elnöke szerint az „nem több, mint egy kereskedelmi megállapodás”.

A minap aláírt megállapodás a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén harcoló fegyveres csoportok „kivonulását, leszerelését és feltételes integrációját” követelte, de kevés további részletet tartalmazott.

Míg egyesek, köztük Kabila is, kritikusan viszonyultak a megállapodáshoz, mások fordulópontként üdvözölték a pusztító, évtizedek óta húzódó konfliktusban. Ruanda tagadta azokat a vádakat, miszerint egy M23 nevű fegyveres csoportot támogatna, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén harcol – számolt be róla a BBC hírügynökség.

A konfliktus idén év elején eszkalálódott, amikor az M23 lázadók Kelet-Kongói Demokratikus Köztársaság nagy részét, köztük a regionális fővárost, Gomát, Bukavu városát és két repülőteret is ellenőrzésük alá vonták. Az ENSZ szerint több ezer ember halt meg, és több százezer civilt kényszerítettek otthona elhagyására a lázadók legutóbbi offenzívája után. Az M23 vitatja az adatokat, azt állítva, hogy kevesebb mint 1000 ember halt meg.

A területvesztés után a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya az Amerikai Egyesült Államokhoz fordult segítségért, állítólag biztonsági garanciákért cserébe hozzáférést ajánlottak fel kritikus ásványkincsekhez. Kelet-Kongói Demokratikus Köztársaság gazdag koltánban és más, a globális elektronikai ipar számára létfontosságú erőforrásokban.

M23 képviselői távolmaradtak

A megállapodás aláírását követően az X-en közzétett bejegyzésében Kabila megkérdőjelezte a megállapodás résztvevőinek kiválasztását, mondván, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság nem áll háborúban az aláírásról készült fotón látható államokkal, amelyeken Donald Trump elnök és más amerikai tisztviselők, valamint Ruanda külügyminisztere is látható volt.

Nem teljesen világos, hogy a megjegyzései az M23 képviselőinek washingtoni távollétének közvetett kritikáját jelentették-e. „Fel kell hagynunk a tények eltorzítását egy propaganda célú leplezése érdekében” – mondta Kabila, hozzátéve: „A kongói nép az igazságot érdemli, nem pedig egy diplomáciai mutatványt”.

Az M23 képviselőinek távolmaradását a lázadók által tartott Goma városában is megfigyelték a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. „Hogy mondhatják, hogy békeszerződést írnak alá, miközben az M23-at nem vonták be?” – kérdezte egy lakos, hozzátéve, hogy a lázadókat is be kellett volna vonni a tárgyalásokba a „kollektív béke” megteremtése érdekében.

Egy helyi lakos a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy „az emberek fáradtak, nem érdeklik őket a tárgyalások”. Rragaszkodott hozzá, hogy „csak békét akarnak”. Azt állította, hogy a korábbi béketárgyalásokat és megállapodásokat a konfliktusban álló felek nem hagyták jóvá vagy hajtották végre. Így kevés remény marad a normalitáshoz való visszatérésre.

Jelentősek a hiányosságok

Hasonlóképpen Sam Zarifi, a több mint egy évtizede a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő nemzetközi nem kormányzati szervezet, a Physicians for Human Rights (PHR) ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a Washington által közvetített megállapodás tele van „jelentős hiányosságokkal”. Nem lehet tartós béke érdemi igazságszolgáltatás nélkül. De a megállapodás… figyelmen kívül hagyja az emberi jogokat és cserbenhagyja a túlélőket” – mondta Zarifi.

Stephanie Marungu, egy gomai humanitárius szervezet vezetője pozitívabban nyilatkozott. „A megállapodás aláírása… jelentős és reménykeltő fejlemény a keleti régió számára” – mondta a BBC-nek. Hozzátéve, hogy „nagyobb stabilitáshoz vezethet, és megkönnyíti számunkra a segélyek eljuttatását és a rászorulókhoz hozzáférést”. Elismeri azonban, hogy a megállapodás végrehajtása során lehetnek kihívások.

Fotó: BBC