A német ipar teljesítménye gyengébb volt a harmadik negyedévben az első negyedévinél, jelezve, hogy az ellátási láncban kialakult zavarok nagyobb fenyegetést jelentenek az iparra, mint a koronavírus-járvány. A német statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közölte, hogy a szezonálisan és naptárhatással kiigazított előzetes adatok szerint szeptemberben 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 1,0 százalékos növekedésre számítottak az augusztusi 3,5 százalékos visszaesés után.

Éves összevetésben naptárhatással kiigazítva 1,0 százalékkal esett vissza az ipari termelés szeptemberben, ami jóval kedvezőbb az elemzők által várt 8 százalékos csökkenésnél. Augusztusban még 1,7 százalékos növekedést mértek, a március-júliusi időszakban pedig ugrásszerű volt az ütem, tekintettel az alacsony bázisértékekre. A járvány kirobbanása előtti utolsó „békebeli” hónap, a 2020. februári szinthez képest szeptemberben szezonális és naptári hatással kiigazított termelés 9,5 százalékkal esett vissza.

Az energiatermelést és az építőipart nem számítva augusztushoz képest 1,5 százalékkal csökkent az ipari termelés a legnagyobb európai gazdaságban. A tartós javak, köztük a gépek és autók gyártása 2,8 százalékkal nőtt. Ezen belül a közúti gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása 2,1 százalékkal emelkedett az augusztusi 18,9 százalékos zuhanás után. A félkész termékek előállítása 1,1 százalékkal csökkent, míg a fogyasztási cikkek termelése 0,2 százalékkal nőtt. Az energiatermelés 1,0 százalékkal, az építőipari termelés pedig 1,1 százalékkal emelkedett. A harmadik negyedévben 2,4 százalékkal csökkent Németország ipari termelése az előző negyedévhez képest, gyorsuló ütemben romlott a helyzet a második negyedévben mért 0,6 százalékot követően.

Szeptemberben különösen jelentősen csökkent a gépgyártás, valamint az elektromos berendezések és az adatfeldolgozó berendezések gyártása – közölte a gazdasági minisztérium, hozzátéve, hogy a nyersanyagokban és a félkész termékekben jó ideje kialakult hiány már szélesebb körben érezteti hatását. Thomas Gitzel, az egyik legnagyobb liechtensteini bank, a VP Bank közgazdásza szerint a német ipari termelés kilátásai borúsak, mivel a vállalatok arra számítanak, hogy a szűk ellátási keresztmetszetek a jövő év végéig fennmaradnak. Az emelkedő gáz- és villamosenergia-árak további negatív tényezőt jelentenek, amelyek visszafogják a termelést.

„A következő negyedévek is nehezek lesznek” – mondta Gitzel, aki arra számít Németország gazdasági teljesítménye stagnálni fog a negyedik negyedévben. Kiemelte azonban, hogy mihelyt megszűnnek az ellátási lánc zavarai, a jelenlegi helyzet épp az ellenkezőjére fordul, és az ipari termelés gyorsan behozza a lemaradást. Németország hazai összterméke (GDP) 1,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 2,5 százalékkal bővült. A növekedés főleg a lakossági fogyasztásra támaszkodott, mivel az ipari ellátási lánc zavarai, az alapanyagellátásban keletkezett hiány és az energiaárak emelkedése erősen fékezte a gazdasági aktivitást. A német kormány október végén 2,6 százalékra rontotta az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a még tavasszal prognosztizált 3,5 százalékról.