Jövőre robusztus, de az eddig vártnál valamivel lassabb növekedést valószínűsít tevékenységi területén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Közép- és kelet-európai gazdaságok

A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott őszi előrejelzése az idei év egészére 2,8 százalékos, 2025-re 3,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében. Ezek 0,2, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb prognózisok az előző, májusban kiadott jelentésnél. A változtatást mindenekelőtt a fejlett európai gazdaságok gyengébb kilátásaival és a közel-keleti konfliktussal – az egyidejű gázai és libanoni háborúval – indokolta az EBRD. De az okok között felsorolta a kazahsztáni és az üzbegisztáni bányászati ágazatok stagnálását. Valamint a Marokkót és Tunéziát sújtó aszályokat is. Az EBRD az idén másodszor csökkentette a tevékenységi gazdaságaira szóló előrejelzését.

Tavaszi prognózisában a bank a tavalyi 2,6 százalék után 2024-re 3 százalékos, 2025-re 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsített. De az ezt megelőző, tavaly szeptemberi regionális előrejelzésben szereplő növekedési ütemhez képest ez is 0,2 százalékpontos negatív korrekciót jelentett.

Tavaszi korrekció

A tavaszi változtatást az EBRD mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a német gazdaság gyenge növekedése miatt a közép-európai és a balti EU-térség is valamivel gyengébben teljesített a vártnál az év elején. A csütörtökön Londonban ismertetett új, őszi EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,3 százalékos, 2025-re 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A bank a teljes működési térségre szóló csökkentett várakozásával ellentétben ebben az országcsoportban mindkét évre 0,1 százalékponttal javította növekedési becsléseit.

Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 1,8 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Ezek valamivel lassabb növekedési ütemek lennének a tavaszi előrejelzésben szereplő várakozásnál. Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságnak a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után kellett visszalendülnie. 2024 első felében a magyar hazai össztermék már 1,3 százalékkal bővült 2023 azonos időszakához képest. E fellendülés fő hajtóereje a reálbérek csaknem 10 százalékos növekedése volt. A magyarországi munkanélküliség 4,3 százalék, a foglalkoztatottsági ráta meghaladja a 81 százalékot – hangsúlyozza a csütörtöki EBRD-jelentés.

A bank kiemeli azt is, hogy Magyarország a Kínából érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések kulcsfontosságú célországává vált. Az EBRD adatai szerint az Európába irányuló kínai működőtőkeexport 44 százaléka a magyar gazdaságba – jórészt az elektromos járműveket gyártó ágazatba – érkezik. Ez azt jelenti, hogy 2023 egészében és az idei év első felében a magyar gazdaságba csaknem 5 milliárd euró értékű – a GDP 2,5 százalékának megfelelő – külföldi működőtőke-befektetés érkezett. Ez hozzávetőleg 9 ezer új munkahelyet teremtett – áll az EBRD jelentésében.

Ukrajna

Ukrajnában az EBRD szerdai előrejelzése szerint 2024 egészében 3, 2025-ben 4,7 százalékos gazdasági növekedés várható. A jövő évi ukrán előrejelzést a bank 1,3 százalékponttal csökkentette az ukrajnai infrastruktúrát érő orosz támadások miatt. A bank kiemeli, hogy az ukrán hazai össztermék 2022-ben, az Oroszország által indított háború első évében 28,8 százalékkal zuhant. De tavaly már 5,3 százalékkal nőtt. Oroszországban az EBRD az idén 3,6 százalékos – a tavaszi előrejelzésnél 1,1 százalékponttal jobb -, jövőre 1,5 százalékos gazdaság növekedést valószínűsít.

Képek forrása: Shutterstock