Rekordon zárt hétfőn a Londoni Értéktőzsde (LSE) irányadó FTSE 100-as árfolyamindexe, elsősorban a közel-keleti válság eszkalációjával kapcsolatos befektetői félelmek enyhülésének hatására.

Az indexnek a piaci szereplők beszámolói szerint felhajtóerőt adott a dollár erősödése is a fonthoz képest. A FTSE 100-as mutatón belül ugyanis meghatározó súlyuk van olyan nemzetközi óriásvállalatoknak, amelyek zömmel dollárban elszámolt exportból szerzik bevételeiket, így a font relatív gyengesége versenyképességi előnyt jelent számukra.

A hétfői kereskedési nap végén az LSE-n jegyzett száz legnagyobb piaci tőkeértékű vállalat indexe az előző napi 7895,85 pontos záráshoz képest 1,62 százalékos, 128,02 pontos emelkedéssel 8023,87 pontos rekordon állt meg.

A FTSE 100, amely 1984. január 3-án indult, tavaly február 20-án érte el előző zárási rekordját 8014,31 ponton.

A hétfői zárási rekordhoz vezető napi erősödéssel együtt a Londoni Értéktőzsde vezető indexe az év eleje óta 3,9 százalékkal emelkedett.

A hétfői zárásban elért rekord az LSE adatai szerint azt is jelenti, hogy a FTSE 100-as indexet alkotó vállalatok összesített nettó piaci tőkeértéke jelenleg 1985,72 milliárd font, vagyis az indexet alkotó száz vállalat kapitalizációjának átlaga csaknem 19,9 milliárd font (9117 milliárd forint).

A FTSE 100 cégeinek versenyképességi előnyét – és így az index teljesítményét – növelő relatív fontgyengeség egyik fő oka az, hogy a piaci szereplők egyre inkább széttartó kamatpályát áraznak az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a Bank of England között.

Az általános piaci és elemzői várakozások szerint ugyanis a Fed a jelenlegi amerikai inflációs és növekedési környezetben a korábban valószínűsítettnél hosszabb ideig tartja magasan irányadó kamatát, a brit jegybank ugyanakkor várhatóan a nyáron kamatcsökkentési ciklusba kezd.

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a fogyasztói árak Nagy-Britanniában átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint a tavalyi azonos hónapban.

Ez azt jelenti, hogy a brit infláció két és fél éve nem mért mélypontra lassult.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – 2021 decemberében agresszív szigorítási ciklust kezdett, és az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról tizennégy kamatemeléssel a jelenlegi 5,25 százalékra – 15 éves csúcsra – emelte alapkamatát. A legutóbbi öt kamatdöntő ülésen azonban a monetáris tanács már nem módosította irányadó kamatát, és Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója az elmúlt időszakban többször utalt arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus a jegybank 2 százalékos inflációs céljának elérése előtt is megkezdődhet.

Az egyik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy a Bank of England már júniustól enyhítési ciklusba kezd, az idén négy kamatcsökkentést hajt végre, és irányadó kamata 2024 végéig 4,25 százalékra csökken.