Putyin szombaton bejelentette, hogy a Fehéroroszországgal kötött legújabb megállapodása alapján az országban taktikai nukleáris fegyvereket fog elhelyezni. Ez heves nyugati reakciót váltott ki, melynek az lett a következménye, hogy Európa egy újabb, immáron a 11. szankciós csomagot szeretné előkészíteni. Ezek a korlátozások a háború kitörése óta folyamatosan gyengítik az orosz gazdaságot. És bár a nyugat saját magának is komoly gondokat okozott azok bevezetésével, a fegyveres konfliktus elkerülése létfontosságú volt az unió számára. Most, egy évvel később már a tizedik szankció is életbe lépett. Voltak feltételezések, hogy a korlátozások nem hozzák meg a várt eredményeket. Ezt főleg arra alapozták, hogy a célzott háborús szerkezet minden nehézség nélkül forog tovább, nyomás alá helyezve Ukrajnát.

A szerdai találkozóján Putyin a kabinetminiszterekkel tartott megbeszélést Moszkvában. Egyik fő témája a találkozónak a szankciók hatása volt. Putyin jelezte, hogy általánosságban kijelenthető, hogy Oroszország sikeresen alkalmazkodott a korlátozó intézkedésekhez. Beismerte azonban, hogy: „A törvénytelen korlátozások középtávon valóban negatív hatással lehetnek az országra.” Arra sürgette a minisztereket, hogy növeljék a gazdaság hatékonyságát és az ország technológiai és infrastrukturális fejlesztéseire koncentráljanak. Természetesen az orosz gazdaság fennmaradását nagyban segíti a Putyin és Xi közötti virágzó kapcsolat.

Orosz-kínai barátság

Komoly figyelmet keltett amikor tíz évvel ezelőtt Xi Jinping elnökké választása után megtette első látogatását Oroszországba. Xi 2013. márciusi útja, – amelyet az új kínai vezető nem sokkal hivatalba lépése után tett – jelezte, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít Oroszországgal fennálló kapcsolatának. Tíz évvel később a háborús időkben a kapcsolatuk még fontosabbá vált. Putyin múlt héten megjegyezte, hogy Xi Jinping kínai elnök látogatása során Moszkva és Peking nyolc együttműködési területet jelöltek ki. Ezzel tovább mélyítették „korlátlan barátságukat,” felkeltve a nyugat érdeklődését.

Az előkészületek és a Kínával kötött „korlátlan barátság” komoly veszélyt jelenthetnek a nyugati nagyhatalmakra nézve. A cél a háború minél gyorsabb befejezése lenne, azonban úgy tűnik Putyin még az elképzeléseinknél is sokkal hosszabb csatára készül.

Putyin örökké tartó háborúra készíti országát

Több, mint egy évvel azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna invázióját – amely orosz tervezés szerint csak pár hétig tartott volna – Vlagyimir Putyin a népet többéves konfliktusra készíti. Az elnök szerint a háború már sokkal több, mint egy geopolitikai kihívás. A közelmúltban Putyin a Burjátia régió egyik gyárában tartott beszédében a háborút Oroszország túléléséért folytatott csatájaként írta le. Egyes megfigyelők szerint az orosz vezető egyre inkább elfordult egy, a nyugattal vívott „forever war” koncepció felé.

Putyin februárban tartott nemzetállami beszédében, felhozta a nyugattal szembeni sérelmeit. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a nemzeti túlélésért harcol és győzedelmeskedni fog. A nyugati tisztviselők döbbenten fogadták Putyin harcias beszédét, amelyben szinte kizárta a visszavonulás esélyét. Komoly veszteségek érték mindkét országot, és a gazdaság is jelentősen megérezte a háború súlyát. Ennek ellenére a békemegbeszélések már rég elakadtak. Úgy tűnik, hogy Putyin az elmúlt év súlyos veszteségei és kudarcai ellenére sem gondolja át a konfliktus diplomáciai úton történő befejezését. Az orosz előre nyomulás jó ideje elakadt. Az orosz csapatok nem képesek megváltoztatni a háború menetét a csatatéren. Bahmut városánál folyik továbbra is a csata, egy apokaliptikus csatatéren, amelyet mindkét fél minden áron magáénak akar tudni. Az oroszoknak komoly morális támogatást jelentene az utolsó védőbástya szerepét betöltő Bahmut elfoglalása. Az ukránok viszont az erődöt arra használják, hogy az orosz erőket minél jobban kimerítsék, és a lehető legnagyobb veszteséget okozzák nekik.

Forrás: aa.com.tr; theguardian.com

Címlapkép: Shutterstock