Sötét mód ikon
2026 március 10
Nem az olajhiány, hanem az árak miatt aggódik most Brüsszel

Nem az olajhiány, hanem az árak miatt aggódik most Brüsszel

Az Európai Bizottság szerint jelenleg nincs közvetlen olajellátási hiány Európában, mert az uniós tagállamok rendelkeznek elegendő vészhelyzeti tartalékokkal. Brüsszel ugyanakkor jelezte, hogy a közel-keleti konfliktus miatt most inkább a magas energiaárak, mint az ellátásbiztonság jelenti a nagyobb kockázatot.

Nincs közvetlen olajhiány Európában Az EU szerint. Forrás: Unsplash

Nincs jelenleg közvetlenül fenyegető olajellátási hiány Európában. Ezt hangsúlyozta kedden Brüsszelben az Európai Bizottság. A testület szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel, így a mostani közel-keleti feszültségek rövid távon nem okoznak közvetlen ellátási krízist az EU-ban.

Az üzenet időzítése nem véletlen. Az utóbbi napokban egyre több figyelem irányult arra, hogy Délkelet-Európában már a válság előtt megkezdődött bizonyos olajtartalékok felszabadítása, ami helyi ellátási zavarok gyanúját is felvethette. Brüsszel azonban most igyekezett egyértelművé tenni: a helyzetet figyelik, de egyelőre nem az ellátás, hanem az árak jelentik a nagyobb problémát.

Az EU szerint minden tagállam rendelkezik elegendő olajtartalékkal

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője közölte, hogy az uniós szabályok alapján minden tagállamnak 90 napra elegendő vészhelyzeti készlettel kell rendelkeznie. Tájékoztatása szerint a tagországok jelenleg 85–90 napra elegendő készlettel, vagy azzal egyenértékű mennyiséggel bírnak.

A brüsszeli álláspont szerint ez Magyarországra és Szlovákiára is igaz. Vagyis a Bizottság szerint jelenleg nincs olyan helyzet, amely azonnali olajellátási válságot vetítene előre az Európai Unióban.

Magyarország és Szlovákia is felszabadított készleteket, de nem ezért

A szóvivő megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia valóban jelezte bizonyos készletek felszabadítását, de ez a Bizottság szerint nem áll összefüggésben a közel-keleti konfliktussal. Ez fontos pontosítás, mert az elmúlt napok energiapiaci idegességében sokan közvetlen kapcsolatot feltételezhettek a térségi lépések és a háborús helyzet között.

Brüsszel azt is jelezte, hogy a tagállamoknak minden esetben értesíteniük kell az Európai Bizottságot, ha vészhelyzeti készleteket bocsátanak a piacra. A jelenlegi információk szerint azonban egyetlen tagállam sem tett ilyen bejelentést a mostani konfliktus miatt.

Nem az olajhiány, hanem a magas energiaár a fő gond

Az Európai Bizottság értékelése szerint a közel-keleti konfliktus jelenleg nem elsősorban az ellátásbiztonság miatt aggasztó, hanem azért, mert felfelé nyomja az energiaárakat. Ez lényeges különbség. Brüsszel szerint nem az a fő kérdés, hogy lesz-e elég olaj és gáz, hanem az, hogy milyen áron jut hozzá Európa ezekhez.

Ez a megközelítés azért fontos, mert az energiaárak emelkedése közvetlenül érinti a háztartásokat, a vállalatokat és az ipart is. Vagyis akkor is komoly gazdasági hatása lehet a válságnak, ha közben fizikai ellátási hiány nem alakul ki.

A Bizottság szerint az EU felkészült a helyzet kezelésére

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az elmúlt években sokat dolgozott energiafüggetlenségének és ellenálló képességének erősítésén. A Bizottság szerint ennek eredménye, hogy a közel-keleti konfliktus közvetlen energiapiaci hatása rövid távon korlátozott maradhat.

Brüsszel szerint Európa nettó energiaimportőrként továbbra is erősen ki van téve a globális piacok mozgásának, de a diverzifikáció miatt ma már jóval felkészültebb, mint korábban. Ez főleg a gázpiacon látványos, ahol az EU ma már nem egyetlen domináns forrásra támaszkodik, hanem vezetékes szállításból és LNG-ből felépülő, több lábon álló rendszert működtet.

Iránból nem importál energiát az Európai Unió

A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió nem importál olajat vagy gázt Iránból. A legnagyobb gázszállítók jelenleg Norvégia és az Egyesült Államok, ami tovább csökkenti a közel-keleti konfliktus közvetlen ellátási kockázatát.

Hasonló logika érvényesül az olajpiacon is. A diverzifikált beszerzés mellett stratégiai tartalékok is rendelkezésre állnak. Ez az a kombináció, amelyre Brüsszel most az energiabiztonság egyik fő garanciájaként hivatkozik.

Újabb egyeztetések jönnek, az olajkoordinációs csoport is ülésezik

Az Európai Bizottság közlése szerint csütörtökön ülésezik az olajkoordinációs csoport, amely várhatóan átfogóbb képet ad majd a helyzetről. Ez azért lehet fontos, mert a mostani bizonytalan piaci környezetben minden új hivatalos értékelés hatással lehet az energiapiaci várakozásokra is.

A Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos tényfeltárás ügyében ugyanakkor továbbra sincs új fejlemény. A Bizottság közlése szerint az ukrán féllel és az érintett tagállamokkal folyamatos az egyeztetés, de részletesebb tájékoztatást csak később ígértek.

Új energiaügyi csomagot mutat be szerdán a Bizottság

Brüsszel szerdán mutatja be a Citizens Energy Package nevű csomagot is, amely a tiszta energiákba és technológiákba irányuló beruházások felgyorsítását célozza. A kezdeményezés célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése, az ipari növekedés ösztönzése, valamint a lakossági és vállalati energiaszámlák mérséklése.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.