A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány makrogazdaság-politikai intézete, az IMK (Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung) két forgatókönyv alapján számította ki a várható növekedést. Az egyik forgatókönyv azt feltételezi, hogy az energiaárak emelkedése csillapodni fog, a magasabb kockázattal számoló forgatókönyv pedig jelentősen magasabb energiaárakat feltételez. A kedvezőbb forgatókönyv szerint az IMK 2022-re a bruttó hazai termék (GDP) 2,1 százalékos növekedésével számol – korábban azonban az intézet még 4,5 százalékos növekedést feltételezett. A nagyobb kockázattal számoló forgatókönyv esetében pedig a német GDP 0,3 százalékkal zsugorodhat az idén. Az intézet azonban arra is figyelmeztetett, hogy „mély recesszió” fenyeget, ha energiaembargót vezetnek be Oroszország ellen. Erre az eshetőségre az IMK nem becsülte meg a gazdaság teljesítményadatait.

Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója óva intett az Oroszországból érkező energiaszállítások hirtelen leállításától, akár német, akár orosz kezdeményezésre következzen is be. Ilyen fejlemény mély recessziót váltana ki, a pesszimista forgatókönyvnél is jóval súlyosabbat. A gazdasági teljesítmény prognosztizált csökkenésének a hátterében az infláció erőteljes emelkedése áll, amelyet az energiaárak és a további ellátási szűk keresztmetszetek okoznak. Az IMK az idén akár 8,2 százalékos áremelkedést is lehetségesnek tart. A következő évben az infláció viszont már „érezhetően” csökkenhet, de még így is meghaladhatja az Európai Központi Bank (EKB) éves átlagban két százalékos célját. Az Ukrajna elleni orosz háború „hirtelen megakasztotta a gazdasági fellendülés lendületét, amely alapján nem is olyan régen még tervezhetőek voltak a növekedési kilátások” – mondta Dullien.

„Ez sok országot érint, de Németországot kifejezetten.” A jelenlegi helyzet „visszafogja a magánfogyasztást, fékezi a külkereskedelmi forgalmat és visszaveti a vállalatok beruházási hajlandóságát”. A munkaerőpiaci kilátásokkal kapcsolatban azonban bizakodó hangot üt meg az IMK prognózisa. A munkaerőpiac alakulásának tendenciája 2021-hez képest továbbra is pozitív, mind az optimistább, mind a pesszimistább forgatókönyvek szerint a foglalkoztatottak számának 1,1, illetve 0,4 százalékos növekedése várható.

A munkanélküliségi ráta várhatóan szintén csökken mindkét forgatókönyv szerint; 4,9, illetve 5,3 százalékra. Mindkét modellben a jövedelmek 2022-ben és 2023-ban is érezhetően nőnek, részben a minimálbérek és a kollektív szerződéses bérek emelkedése miatt.”Mindazonáltal nem tudnak lépést tartani az infláció idei drasztikus növekedésével” – áll a közleményben. Ez hatással lesz a magánháztartások fogyasztására. A közgazdászok az alapforgatókönyv szerint a magánfogyasztás reálkiadásának 1,7 százalékos növekedését, a kockázati forgatókönyv szerint pedig 0,9 százalékos csökkenését látják. A német gazdasági teljesítmény 2020-ban 4,6 százalékkal esett vissza a koronajárvány miatt, és tavaly 2,9 százalékos növekedéssel némileg helyreállt. Az Ifo Intézet a múlt héten 2,2 és 3,1 százalék közötti gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre.