A várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal 5 százalékra csökkentette alapkamatát a Bank of England.

A brit jegybank csütörtöki tájékoztatása szerint a kilenctagú monetáris tanács minimális többséggel döntött: öten szavaztak a kamatcsökkentésre, négy tanácstag az eddigi 5,25 százalékos irányadó kamat fenntartására voksolt. A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – a nagy-britanniai koronavírus-járvány elhatalmasodása, vagyis 2020 márciusa óta először hajtott végre kamatcsökkentést. A csütörtökön bejelentett döntés egyik közvetlen előzményeként már májusban 2 százalékra, a Bank of England célszintjére lassult a tizenkét havi nagy-britanniai infláció. Ez háromévi mélypont volt, bár júniusban a lassulás egyelőre nem folytatódott: abban a hónapban is 2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak.

A brit infláció a csökkenés ütemének júniusi megtorpanásáig az év eleje óta folyamatosan lassult: áprilisban 2,3, márciusban 3,2, februárban 3,4, januárban 4 százalék volt a tizenkét havi összehasonlításban mért drágulási ütem. Az éves brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és 2022 októberében tetőzött 11,1 százalékon. A 2022 októberében mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. Az indikatív modellezéssel még hosszabb távra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt magasabb a tizenkét havi brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.

Ebben a környezetben a brit jegybank tizennégy kamatemelést hajtott végre azután, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett. Az így elért 5,25 százalékos alapkamat 16 évi csúcs volt. A monetáris tanács ugyanakkor tavaly szeptember óta nem módosította az irányadó jegybanki kamatot, és csütörtökön több mint négy év óta először hajtott végre kamatcsökkentést. A testület a döntéshez fűzött elemzésében mindazonáltal óvatosságra intette a piaci szereplőket a további kamatpálya-várakozásokkal kapcsolatban.

A tanács kiemelte: várakozása szerint a tizenkét havi inflációs ütemek az idei év második felében 2,75 százalék környékére gyorsulnak vissza, miután az energiaárak tavalyi csökkenése kiesik az éves összehasonlításokból. A Bank of England monetáris tanácsa szerint megvan annak a kockázata is, hogy a másodkörös hatásokból eredő inflációs nyomások középtávon tartósnak bizonyulnak. Mindezt egybevetve a testület úgy ítélte meg, hogy immár helyénvaló a pénzügypolitika szigorának „kismértékű enyhítése”, különös tekintettel arra is, hogy mérséklődtek az elmúlt időszak külső sokkjainak hatásai – fogalmaz a brit jegybank csütörtöki elemzése. A monetáris testület szerint azonban a pénzügypolitikának elégséges mértékű szigort kell tanúsítania középtávon mindaddig, amíg nem enyhülnek még jobban az inflációs cél tartós elérését terhelő kockázatok.

Egyes elemzői vélemények szerint ugyanakkor a Bank of Englandnek nagyobb lendülettel kellene enyhítenie a monetáris kondíciókat. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-politikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) a kamatcsökkentés csütörtöki ismertetése utáni állásfoglalásában kiemelte: jóllehet a Bank of England helyes döntést hozott, de túl sokáig halasztgatta ezt a lépést. A ház szerint a jegybank hátráltatja a brit gazdaság kilábalásának ütemét, mivel nem veszi figyelembe kellő mértékben a magas kamatszint hosszú távú hatásait. Az IPPR londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a brit hazai össztermék (GDP) növekedési pályája még mindig 6 százalékponttal elmarad a koronavírus-járvány előtti görbétől, és az amerikai, illetve az euróövezeti növekedési pályáknál is alacsonyabb – ismertette a távirati iroda.

A ház szerint ideje, hogy a Bank of England egyértelműen jelezze a piaci szereplőknek a további kamatcsökkentések szándékát a következő hónapokra.