Úgy tűnik, hogy egyre inkább teljesen mindegy a tőzsdék számára, hogy milyen esetszámokat produkál a koronavírus, vagy hogy a harmadik hullám mennyivel jobban állítja le a gazdaságot, terheli le az egészségügyi ellátórendszereket egész Európában. Jó példája ennek a DAX múlt hét óta tartó szárnyalása: a német tőzsdeindex néhány tizedszázalékos esésen túl nem ismeri a lefelé mutató irányt, pedig a Robert Koch Intézet az országban a korábbiaknál is jóval durvább járványhullámra számít. Mai hír, hogy egy új, PCR teszttel enm kimutatható vírusmutánst találtak Franciaországban: azonban ez arra volt elég, hogy újabb történelmi csúcsokat üssön meg az S&P500 index. Ilyen szempontból viszont az látszik, hogy a tőzsdék számára már nem tud kockázatot jelenteni a vírusválság, bármi is történik; a befektetők egyértelműen közeli megoldást látnak a vakcinákban.  

Az egyetlen kockázat tehát a vakcinákkal kapcsolatos probléma lehet. Bár a legtöbb (hazánkban is alkalmazott) oltóanyaggal kapcsolatban még csak a hírekben sem olvashattunk komoly mellékhatást, az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban egyre több a kétség. Miután trombózis miatta halálesetek, vagy pedig jelentős vérrögképződések jelentkeztek az oltás után több betegnél, néhány ország felfüggesztette a vakcina használatát. Bár az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO kockázatmentesnek minősítette az oxfordi gyártó készítményét, mégsem alkalmazzák jelenleg például Németországban vagy Hollandiában.

Mivel többféle oltóanyag rendelkezésre áll lassan már a fejlett világ legnagyobb részén, ezért lehetséges, hogy önmagában az sem lenne tőzsdékre hatást gyakorló probléma, ha az AstraZeneca kikerülne végül a forgalomból. Ráadásul erre nem sok esély van. Kockázat viszont ott lehet, hogy a lakosság oltási hajlandóságát csökkentik a hasonló esetek: ilyen híreket olvasva értelemszerűen a bizonytalanok könnyen elállhatnak a vakcina felvételétől. Ez viszont hosszabb oltási programot, lassabb járványkezelést, és ezáltal tovább elhúzódó lezárást, gazdasági károkat jelent.

A nehézség, hogy ez a hatás nagyon nehezen mérhető még országonként is, globálisan viszont végképp. Arra lehet érdemes figyelnünk, hogy az egyes oltásokkal kapcsolatos aggodalmak megjelenése után csökken-e az oltási tempó a legfontosabb országokban. Ha jelentősen, az nagy bajt jelez; ha azonban ezek ellenére sem lép fel komplikáció, akkor valószínűleg már tényleg csak a képzelet szabhat határt a befektetői optimizmusnak.