Ausztria gazdasága reálértéken 4,5 százalékkal nőtt tavaly, de még mindig nem heverte ki a 2020-as válságévben elszenvedett visszaesést: a 2021-es gazdasági teljesítmény mindössze 97,4 százaléka volt a 2019-esnek – közölte pénteken az osztrák statisztikai hivatal. Az elmaradás oka elsősorban a növekedés tavalyi negyedik negyedévi megtorpanása volt. A legfrissebb makroadatok alapján azonban a gazdaság 2022 elején ismét lendületes növekedésbe kezdett.

A GDP növekedése is némileg elmaradt a várttól; Gabriel Felbermayr, a Wifo gazdaságkutató intézet vezetője január végén még 4,6-4,7 százalékot várt 2021-re. „A koronavírus-járvány negyedik hulláma és a vele együtt járó zárlatok lelassították a gazdasági fellendülést az év végén. Ismét a szálláshelyek és a gasztronómia, valamint az olyan szolgáltatások, mint a fodrászok vagy a kulturális ágazat voltak leginkább érintve. Összességében a gazdasági teljesítmény 2021-ben 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és a negyedik negyedév végén a válság előtti szint 99,4 százalékát érte el – a harmadik negyedévben még 100,8 százalék volt az arány” – monda el Tobias Thomas, a Statistik Austria főigazgatója az „osztrák gazdaságélénkítési barométer” negyedik kiadásának sajtótájékoztatóján.

A második negyedévi 12,9 és a harmadik negyedévi 5,4 százalékos erős növekedése után az osztrák gazdaság a negyedik negyedévben ismét 5,5 százalékos reálnövekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A 2021 negyedik negyedévében bekövetkezett újabb zárlat azonban a helyreállítási folyamat stagnálásához vezetett. 2021 harmadik negyedévéhez képest a GDP reálértéken 1,5 százalékkal csökkent. Különösen a vendéglátás és a szállásadás került ismét jelentősen, 63,2 százalékkal a válság előtti szint alá. Éves összehasonlításban különösen az ipar (102,1 százalékos) és a kereskedelem (102,8 százalékos) ágazatai tudták 2021-ben meghaladni a válság előtti 2019-es szintet. Az idén januárban azonban az ipar és az építőipar forgalmi indexe összességében már 26,1 százalékkal haladta meg a válság előtti, 2019. januári szintet.

A Németországgal folytatott külkereskedelem 2021 január-novembere között értékben a legnagyobb exportnövekedést érte el, 14,4 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a legerősebb csökkenés az Orosz Föderációval folytatott kereskedelemben volt tapasztalható, 5,4 százalékos. A termékek közül a „vas és acél” volt az egyik legnagyobb növekedést elért exportsiker 33,7 százalékos növekedéssel. A legnagyobb mértékű exportcsökkenés a „bőr, bőráruk és kikészített szőrmebőrök” esetében volt, 11,4 százalékos. 2021 novemberében Ausztria külkereskedelme a behozatal tekintetében már elérte a 2019. novemberi válság előtti szint 125,5 százalékát, a kivitel tekintetében pedig mintegy 122,9 százalékát.

Az Orosz Föderációból származó behozatal 2018 óta folyamatosan csökken: 2018-ban 3,29 milliárd eurót, 2019-ben 2,76 milliárd eurót tett ki, 2020-ban pedig 2,17 milliárd euróra csökkentek. A 2021. január-novemberi időszakban azonban 4,07 milliárd euróra emelkedett. Az export 2018-ban 2,10 milliárd euró volt, 2019-ben 2,36 milliárd euróra emelkedett, majd 2020-ban ismét 2,12 milliárd euróra csökkent. A 2021. január-novemberi időszakban viszont mindössze 1,85 milliárd euró volt. 2020-ban az Orosz Föderációból származó legfontosabb importáruk közé tartozott a gáz, a kőolaj és olajtermékek, valamint a színesfémek.

A legfontosabb exportáruk az orvosi és gyógyszerészeti termékek, a munkagépek és egyéb gépek voltak. Miután az elmúlt évtizedek inflációs rátái csökkenő tendenciát mutattak, legutóbb 2020-ban 1,4 százalékos éves átlaggal, a 2021-es éves átlag 2,8 százalékos értékkel egyértelműen felfelé mutat. Különösen 2021 második felében az energia- és villamosenergia-árak emelkedése vezetett lényegesen magasabb inflációhoz, valamint 2022 januárjában az országos fogyasztói árindex 5,0 százalékos emelkedésével; a 2022. februári korai becslés 5,9 százalékos értéket mutat. Az infláció hajtómotorja továbbra is az üzemanyagok, a fűtőolaj, a villamos energia és a gáz árának emelkedése.

A társadalombiztosítási intézmények ernyőszervezetének adatai szerint 2022 januárjában 5,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatás az előző év azonos hónapjához, 2021. januárjához képest. A 2022. januári foglalkoztatás így már a válság előtti szint felett van, 2,8 százalékkal 2019 januárjához képest. A munkaerőpiac élénkülése a jelenlegi munkanélküliségi adatokban is megmutatkozik. 2022 februárjában összesen 302 ezer embert tartottak nyilván az ausztriai állami foglalkoztatási szolgálatnál (AMS) álláskeresőként, ami 30,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos havi, 2021 februári 437 ezernél, 2019 februárjához képest pedig 11,9 százalékkal kevesebben keresnek jelenleg munkát.

Ezenkívül 2022 februárjában csaknem 74,2 ezren vettek részt AMS-képzésben. Az országos munkanélküliségi ráta 2022 februárjában 7,3 százalék volt, 1,1 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019 februárjában. 2021 negyedik negyedévében az üres álláshelyek száma a legmagasabb szintet érte el a Statisztikai Hivatal által végzett álláshely-felmérés 2009-es kezdete óta, összesen 171,4 ezret. Különösen a szolgáltatási ágazatban és a feldolgozóiparban volt nagyon erős növekedés: a válság előtti szinthez, a 2019 negyedik negyedévihez képest 36,3 százalékkal, illetve 35,0 százalékkal.