Érintheti a tőzsdét az ukrán-orosz konfliktus, de…
Egyre többet hallhatunk a nem gazdasági vagy politikai híroldalakon keresztül is a kibontakozó ukrán-orosz konfliktusról. A történet röviden az, hogy mindkét fél valamilyen formában katonai műveleteket hajt, vagy tervez végrehajtani a határ mentén. Ennek megfelelően egymást is hibáztatják a felek a megemelkedett feszültségért, és a kialakuló összecsapásokért (az átlagosnál több ukrán katona hunyt ugyanis el az utóbbi időben). A kialakuló konfliktusban nagyon nehéz tisztán látni, egyik fél szándéka sem egyértelmű. Lehetséges, hogy a cél maga a feszültségkeltés a jobb tárgyalási pozíció elérése miatt, de szélsőséges esetben újabb összecsapás is kilátásban lehet. De milyen hatással lehet ez az egész a tőzsdékre?
2014-es emlékek
Az orosz-ukrán ellentét 2014-ben élesedett ki, akkor Ukrajnában forradalom útján távolították el az oroszbarát elnököt, erre Oroszország lényegében elfoglalta a Krím-félszigetet. A tőzsdék nem voltak túl boldogok ennek hatására, hiszen fegyveres konfliktus lehetősége fenyegetett. A minszki megállapodás után azonban elhárult az aggodalom, és azóta jelentős tőzsdei hatást nem köthetünk Moszkva és Kijev ellentétéhez.
Ráadásul pedig akkor még nem pörgött ilyen ütemben a jegybanki pénznyomda, aminek gondolata gyakorlatilag a néhány tizedszázalékpontos esésekből is visszahúzza a tőzsdeindexeket. Ez pedig egy nagyon fontos plusz tényező
Mi a helyzet most?
Az egyértelmű, hogy a diplomáciai feszültség kiéleződött nemcsak Oroszország és Ukrajna, hanem lényegében az Oroszország és Nyugat-Európa, Egyesült Államok viszonylatban is. Hogy mi a cél bármely részről, ezt nem tudjuk, de azt joggal feltételezhetjük, hogy valószínűleg nem kerül sor nyílt háborúra. Persze ha ilyesmi mégis bekövetkezne, akkor nem kis tőzsdei esésre kell számítsunk, de ennek kicsi a valószínűsége.
Egy csupán tartós erőfitogtatás pedig kelt feszültséget, de lényegi gazdasági vagy politikai hatást aligha okoz. Amíg megmarad a konfliktus a diplomácia szintjén, addig jelentős tőzsdei negatív hatást nem érdemes várni. Más kérdés, ha a diplomáciai konfliktus gazdasági, vagy esetleg katonai konfliktussá szélesedik.
Fontos megemlíteni azt is, hogy az ilyen típusú konfliktusok mennyivel kevésbé bizonytalanok például, mint a koronavírus elleni harc. A diplomáciai feszültségek emberek által keltettek és úgy is megoldhatók, tárgyalásos úton, míg a vírus esetén a racionális politika nem volt garancia semmire sem. Azt, hogy az ukrán-orosz konfliktus jelenleg mennyire lényegtelen hatású, jól mutatják a konstans szárnyaló tőzsdeindexek. Érdemes lesz azonban fél szemmel azért figyelnünk, hogy ez így is marad-e.