2024 november 16

De mi az a stagfláció?

Az elmúlt hónapokban a koronavírus utáni gazdasági helyreállás kapcsán igen sok kifejezéssel találkozhatunk, már napi szinten. Ilyen az infláció, a gazdasági nyitás, vagy a fiskális élénkítés. Van azonban egy furcsán hangzó, és valójában tényleg ijesztő szó, amitől minden kormány és monetáris politikai intézmény tart; ez pedig a stagfláció fogalma.

Mit is jelent pontosan?

A stagfláció két szó összevonásából áll össze, méghozzá a stagnálás és infláció szavakból. A stagnálás a gazdaság semleges teljesítményélre utal; bár recesszió, gazdasági visszaesés nincs, de a növekedés is elolvad, vagy legalábbis minimális szintre csökken. Az infláció pedig az árszínvonal emelkedésére utal. A kifejezés tehát azt a folyamatot jelöli, amikor az árak emelkednek, de a gazdaság nem növekszik érdemi mértékben.

Egyre nőnek az árak Magyarországon is (www.shutterstock.com)

Ez különösen aggasztó folyamat; általában ugyanis erős gazdasági növekedéshez tartozik magas infláció (mint ma Magyarországon), vagy nagyon alacsony inflációhoz tartozik stagnálás. Az infláció ugyanis végső soron serkenti a gazdaságot, amennyiben az elfogadható mértékű, és még nem okozza az üzleti folyamatok bizonytalanságát.

Miért lehet most?

Európára és az Egyesült Államokra vonatkozóan manapság gyakran előkerül a stagfláció fogalma. A vírus utáni talpraállás segítése érdekében ugyanis a kormányok és jegybankok temérdek ösztönző intézkedést tettek, amik a gazdaságban lévő pénzmennyiség igen erős megemelkedéséhez vezettek. Ezek a lezárások alatt, és azok feloldása után is jelentősen segítették a gazdasági növekedést. A veszély abban rejlik, hogy a konjunktúra esetleg előbb fullad ki, minthogy a jegybankok esetleges monetáris szigorításokkal legyőznék az inflációt.

Növekszik a gazdaság, de félő, hogy kifulladhat (www.unplash.com)

Így előállna a stagfláció klasszikus esete, amelyet egy újabb variáns okozta esetleges bezárkózás is tovább támogatna. Jelenleg nem jelenthető ki egyértelműen, hogy stagflációra kellene készülnünk, a lehetőségre azonban érdemes felkészülni. Vélhetően a fiskális és monetáris politikáért felelős döntéshozók ezek elkerülésére törekszenek, hiszen aligha van rosszabb, mint stagnáló gazdaság (és így stagnáló fizetések, vagyonosodás) mellett emelkedő árakat átvészelnie a vállalatoknak és a lakosságnak.