A német gazdaságban széleskörű támogatást élveznek a szigorú szankciók, mert a háború nem kedvez az üzletnek, de már az eddigi kivetett korlátozások is kezdik éreztetni negatív hatásukat – mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.), a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége ügyvezető igazgatója a Rheinische Post pénteki számában – adta hírül a távirati iroda.

A hatás „nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széleskörű hatást gyakorló fennakadásokra” – figyelmeztetett. Egyre több közepes méretű ipari vállalat már nem engedheti meg magának, hogy ilyen költségek mellett Németországban termeljen tovább. „Ehhez jön még az az aggodalom, hogy az energiahordozó-hiány miatt legalább ideiglenesen le kell állítaniuk saját erőműveiket. Minden európai politikusnak figyelembe kellene vennie ezt a gazdasági következményt” – mondta Wansleben.

A fém- és villamosenergia-ipar vállalatai szintén drámai következményekre figyelmeztetnek. „Ha Németország úgy döntene, hogy nem importál többé gázt vagy olajat Oroszországból, annak drámai hatása lenne az iparunkra, de a magánháztartásokra is” – mondta Stefan Wolf, a Gesamtmetall munkaadói szövetség elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában. „Az infláció kétszámjegyű lenne. Az ellátás biztonsága komolyan veszélybe kerülne.”

Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a CDU/CSU Bundestag-frakciója az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázszállítások leállítását követelte. Wolf, a Gesamtmetall elnöke szerint az Északi Áramlat-1 leállítása önmagában mintegy 550 terawattóra energiaellátási veszteséget eredményezne, „évi mintegy 950 terawattóra igény mellett”. Hosszú távon Németországnak mindenképpen csökkentenie kell kitettségét az orosz szállításoknak – hangsúlyozta. „Rövid távon azonban egyszerűen nincsenek alternatíváink, a szövetségi kormány és az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem.”