Nemcsak a Boeing repülőgépeit, hanem űrhajóit is sújtják válságok. A „Starliner”-nek évek óta el kellett volna juttatnia az embereket a nemzetközi űrállomásra. Most már biztos: ez május előtt nem fog megtörténni.

A Boeing Starliner kapszulájának első emberes felhasználását ismét elhalasztották. A utolsó tervek szerint április helyett csak májusban visz embert a válság sújtotta űrszonda az ISS nemzetközi űrállomásra. A NASA amerikai űrügynökség és Boeing repülőgépgyártó sajtóközleményben  jelentette be ezt. Az: okok ezúttal nem a technikai problémák, hanem inkább „az űrállomás menetrendje” lehet.

Az űrhajósok már négy éve repülnek az ISS-re Elon Musk SpaceX cégének „Dragon” kapszuláiban. A Boeing alternatívát akart kínálni a „Starlinerrel”, más néven CST-100-zal. A cég részt vett a programokban az első Mercury-kapszulától az Apollon és az űrsiklókon át a jelenlegi ISS-küldetésekig. A Boeingnek azonban számos meghibásodás miatt az elmúlt években többször is el kellett halasztania saját űrrepülőgépének kilövését.

Részleges siker csak a harmadik kísérletnél

A fejlesztők 2019 decemberében élték át első keserű csalódásukat. A „Starliner” próbarepülésre indult, ám az űrszonda soha nem érte el az ISS-t. Szoftveres probléma miatt túl sok üzemanyagot fogyasztott, nem érte el a szükséges magasságot, és két nap után meg kellett szakítania a repülést. Ezután egy második kísérletet jelentettek be, először 2020-ra, majd 2021-re. Végül a kapszulának és az űrhajónak vissza kellett térnie szelepproblémák miatt. A „Starliner” csak a harmadik kísérletben, 2022 májusában érte el először a Nemzetközi Űrállomást rakománnyal a fedélzetén.

Akkoriban a NASA „mérföldkőnek” minősítette az utazást. Azt mondták, 2023 nyarától a Boeing végre embereket szállít az ISS-re. Nem sokkal később azonban a hatóság és a társaság 2024 tavaszára halasztotta a repülést. Problémák adódtak az ejtőernyőrendszerrel és a kábelek védőszerkezetével

Tíz nap az ISS-en

Ezeket a hibákat már megoldottnak tekintik, és valószínűleg új kezdet következik. Ha nem történik újabb rendellenesség, a United Launch Alliance rakétája májusban a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről indítja a világűrbe a „Starlinert” . A NASA űrhajósai, Butch Wilmore és Suni Williams lesznek a fedélzeten. Várhatóan legalább tíz napig maradnak az ISS-en.

2014 szeptemberében a NASA a Boeinggelk és a SpaceX-szel is szerződést kötött az űrhajós taxik fejlesztésére, hogy az emberek gyorsan, biztonságosan és egyben a korábbinál lényegesen költséghatékonyabban repülhessenek az űrbe. A kereskedelmi társaságok célja az volt, hogy biztosítsák az USA dominanciáját az emberes űrutazásban.

A Boeing és a SpaceX pedig sokat akar keresni a programban. Tény, hogy ez egy sokmilliárd dolláros üzlet, amely eddig elsősorban a SpaceX számára térült meg. A cég már több legénységgel végzett műveleti küldetést teljesített „Falcon 9” rakétájával és a „Dragon” kapszulával.