A már Kínában működő cégek inkább vállalják a magas kockázatot, eközben új európai szereplők nem mernek belépni a piacra – állapították meg az elemzők. A Rhodium Group jelentése olyan időszakban látott napvilágot, amikor növekvő aggodalom kíséri a Kínai Kommunista Pártnak a kínai társadalomra és gazdaságra gyakorolt egyre szorosabb befolyását. Ironikus módon éppen a geopolitikai feszültségek ösztönzik arra a cégeket, hogy növeljék kínai beruházásaikat: igyekeznek lokalizálni a személyzetet és az ellátási láncot, így téve védetté a vállalatukat – írják a jelentésben. Különösen a német befektetőkre jellemző, hogy egy maroknyi nagyvállalatra koncentrálnak – jegyezték meg. Az elmúlt négy évben a Kínába érkezett európai beruházások 87 százaléka Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország befektetőitől származott.

A korábbi időszakban ez a négy ország még csak az európai befektetők 69 százalékát adta. Ez a négy európai állam az autóiparban, az élelmiszer-feldolgozásban, a gyógyszeriparban és a biotechnológiában, a vegyiparban és a fogyasztási cikkek gyártásában van jelen Kínában. Befektetéseik jelenleg az összes közvetlen külföldi tőkebefektetés közel 70 százalékát teszik ki. Ugyanez a négy állam 2008-2012 között a kínai beruházások 57 százalékát, 2013-2017 között a 65 százalékát adta. Kínában 2018 és 2021 között a legnagyobb európai befektető három nagy német autógyártó, a Volkswagen, a BMW és a Daimler, valamint a BASF vegyipari konszern volt. Az elmúlt években a német cégek a közvetlen külföldi tőkebefektetések 43 százalékát adták Kínában. Az előző évtizedben még 34 százalékos arányt képviseltek – közölte az MTI.