Reálgazdaság? Mit számít?
A vírushelyzet már több, mint 1 éve a mindennapjaink részét alkotja. Ez a váratlan, hívatlan vendég számtalan korlátozást hozott az életünkbe, és az egyre erősebb hullámok révén egyre több ember életébe gyászt is. Ráadásul ez a vendéget hiába dobjuk ki az ajtón, visszamászik az ablakon, újra és újra. A vírusra sem reagál mindenki azonosan: a tőzsde például előbb vált immunissá, mint bárki a világon. Nagyon nehéz lehet megérteni, hogy a kórházakban haldokló betegek tömegeinek, valamint a bezárt üzletekkel tarkított kihalt utcáknak hogyan lesz az eredője egy csúcsokat csúcsokra halmozó tőkepiac. Ingyenpénz, fiskális segítségek, a „a tőzsde nem egyenlő a gazdasággal”, „a tőzsde a jövőt árazza”, Fed, Powell, Trump, Trump és Biden, Tesla, Elon Musk, „a tech a jövő”-számtalan felkiáltást hallhatunk indoklásként. A lényeg azonban az: a vírus nem képes olyat produkálni, nincs az az adat vagy lezárás, ami 1-2 napnál nagyobb bizonytalanságot okozna már a tőzsdéken. Persze ebben is vannak különbségek (nézzünk például a BUX alulteljesítésére a harmadik hullám magyarországi tombolása óta), de általános a történelmi csúcsok halmozása a jellemző az irányadó részvényindexekre.
Oltási program-ami tényleg megoldja a problémát
Ráadásul az oltási programok előtt is egyre kevesebb az akadály. A gyártás üteme idővel értelemszerűen egyre jobban felpörög a hatalmas kereslet miatt, illetve a lakosság oltási hajlandósága is nő. Az AstraZeneca körüli kétes esetek csak rövid megingást okoztak, már a legtöbb helyen ezzel a vakcinával is tovább oltják a lakosságot. Bár nyilván nem vagyunk szakértők, de az olvasottak alapján feltételezhetjük azt is, hogyha velünk is marad a COVID-19, már nem okoz olyan súlyos gondokat, mint az elmúlt egy évben.
Jegybanki lazaság és ami mögötte van
Érdemesebb lehet tehát tőzsdei szempontból már nem a vírushelyzet kapcsán folytatni a tél-tavasz analógiát. Ebből a szempontból az elmúlt 1 év egy konstans tavasz. Rengeteg jegybanki ingyenpénz, eszközvásárlási programok tömkelege, szabad szemmel nem is láthatók a kamatok, olyan alacsonyak. Emellé jelentős szóbeli intervenció: addig segít a FED/EKB/Bank of England/mindenki, ameddig csak szükség van rá. Márpedig azért a koronavírus okozott visszaesést, tehát szükség van rá. A Fed-elnök legutóbbi jelzése ráadásul nem vetít előre változást ezzel kapcsolatban. 2023-ig nem vár alapkamat emelést Jerome Powell, és a tanácsának döntő többsége sem. Így viszont látszólag örökké folytatódhat az, hogy a jó gazdasági adatokra emelkedést látunk a tőzsdéken, a rosszakra pedig emelkedést látunk a tőzsdéken, mert legalább biztosan tovább nyitva marad a Fed pénzcsapja. Egyébként ez a trend nem is kapcsolódik szorosan í vírushoz, előtte is így volt már.
Van, amit nem lehet negligálni: infláció és kamatok
A fenti idilli helyzetet alapvetően 2 dolog akaszthatja meg, amik egymással is összefüggnek. Ez a két tényező pedig az emelkedő amerikai hozamok, és az inflációs félelmek. Utóbbi leginkább éppen az USA-ban jellemző, pontosan az Európában tapasztaltnál jóval bőkezűbb jegybanki politika miatt. Olyan alapvető makróökonómiai összefüggésekről beszélünk, amiket nem lehet egyszerűen figyelmen kívül.
Egy szélsőséges példán keresztül ezt könnyen megérthetjük. Ha a koronavírus miatt naponta meghalna 100 ezer ember (szerencsére erre nincs esély) az Egyesült Államokban, a tőzsdei szereplők a végtelen optimizmus és a FOMO hatás együttese miatt miért ne tehetnék meg elméleti szinten, hogy negligálják az információt? A tőzsde egyébként is más, mint a gazdaság, mondja már lassan az utca embere is. Viszont ha az infláció megemelkedik a jegybanki költések és a fiskális kiigazításuk miatt, akkor a jegybank nem teheti meg, hogy nem emel kamatot. Ami pedig már egyértelműen csökkenti a részvények vonzerejét.
Sőt, ehhez a Fed sem kell! Az amerikai jegybank piacnyugtató jelzései ellenére is tovább emelkedik az irányadónak vett 10 éves amerikai államkötvény hozama. Ez egy elég egzakt dolog: emelkedik a kockázatmentes hozam, tehát kevésbé vonzó a kockázatos. Meg is látszik ez már most a felülárazott technológiai részvények esetében. A NASDAQ már egy hónapja történelmi csúcsa alatt van, míg az értékalapú részvények által alkotott indexek (DAX, S&P500, Dow Jones) szárnyaltak tovább.
Merre tovább?
Az, hogy mit hoz a jövő, persze nem lehet előre tudni. De az már nagy eséllyel kijelenthető, hogy a következő hónapokban az emelkedő hozamok és az inflációs félelmek lesznek a középpontban, illetve az ezekre való jegybanki reakciók. Fontos rámutatni: a kockázatok a jegybank semlegessége mellett is fennállnak, és nem negligálható. Érdemes lehet tehát ezen a szemüvegen keresztül vizsgálnunk; persze a kockázatok eltűnése nagyobb részvénypiaci rallyt is hozhat maga után.
