Ezen cikksorozat a technikai elemzés alapjait megismerni vágyók számára lehet hasznos. A sorozat első részében a legkönnyebben azonosítható technikai szintekkel, mint például a támasz és ellenállás szintekkel foglalkoztunk. A sorozat második részében a japán gyertyák lesznek fókuszban. A japán gyertya grafikon minden bizonnyal a legnépszerűbb grafikonábrázolási mód így már tőzsdei pályafutásunk elején érdemes megismerkedni vele.

A japán gyertya formációk eredete Munehisa Homma nevéhez köthetőek. Homma 1724 és 1803 között élt és a japán Sakata városából származó rizskereskedő volt. A napjainkban is használt japán gyertya alakzatok azonban vélhetően csak Homma halála után, az 1800-1810-es évek környékén terjedtek el.

A modern japán gyertya grafikonok és formációk elterjedése Steve Nison nevéhez köthető, globális megjelenésük az 1990-es évek első felére tehető.

A japán gyertya grafikonok használatával sokkal több információ olvasható le a chartról, mint a vonal vagy rács grafikonok használatakor. A gyertya formációkat érdemes technikai szintekkel és indikátorokkal kombinálva figyelembe venni.

Hogyan épül fel egy japán gyertya?

Alapvetően egy-egy japán gyertya három részből tevődik össze: alsó kanóc, gyertyatest, felső kanóc. Emelkedő (általában zöld színnel jelölt) gyertyánál a felső kanóc a nap legmagasabb árfolyamát jelzi, a gyertyatest legfelső része a nap záróárát, a gyertyatest legalsó része a nap nyitóárát mutatja, míg az alsó kanóc alja a nap legalacsonyabb pontját jelzi. Csökkenő (általában piros színnel jelölt) gyertyánál a kanócok jelentése ugyanilyen módon értelmezendő, azonban a gyertyatestének felső része a nyitóárat, alsó része pedig a záró árat jelzi.

A gyakorlatban az ilyen szép, szabályos gyertya viszonylag ritkán fordul elő. Általában különböző hosszúságú a gyertyák kanóca és teste is. Mindez nem véletlen, a hosszú testnek és a hosszú kanócnak is jelentősége van. A nagy testű gyertyák hirtelen megnövekedett erőfölényt jeleznek, oldalazó mozgást követően a kitörés sok esetben egy-egy hosszú testű gyertya formájában történik, amiből következtethetünk az elkövetkező időszakok (rövid távon) uralkodó trendjének irányára. A hosszú alsó kanóc a vevők erejét jelezi, az eladók ugyan lentebb kényszerítették az árfolyamot, de a bikák megjelenését követően hamarosan ledolgozta az árfolyam mindezt. A hosszú felső kanóc pont fordítva működik, az árfolyam emelkedésnek indult, majd az eladók hamarosan letörték a mozgást és visszahúzódott az árfolyam. A kis testű és kis kanócú gyertyák az iránykeresést jelzik, nem tudott elmozdulni az árfolyam egyik irányba sem.

A japán gyertya alakzatok között mind trendváltó, mind trend folytatásra utaló formációk is azonosíthatóak. Rengeteg formáció létezik, az alábbiakban néhány népszerű, relatíve gyakran előforduló alakzat kerül bemutatásra.

A legismertebb és talán a legkönnyebben azonosítható trendváltó formáció a doji. A doji megjelenése emelkedő piacon az emelkedő hullám végét jelezheti, míg eső piacon a csökkenő trend közelgő végét jelezheti. Fontos, hogy minden egyes esetben megerősítéshez kell kötni a doji jelzéseit, önmagában ez alapján kereskedni veszélyes.

Szintén nagy népszerűségnek örvendő trendváltó japán gyertya alakzat a kalapács. A kalapács arról ismerhető fel egyszerűen, hogy egyáltalán nincs, vagy nagyon kicsi a felső kanóca, alsó kanóca legalább kétszer akkora, mint a gyertya teste. Az emelkedő trendben megjelenő kalapács alakzat az akasztott ember nevet kapta. A fordított kalapács nem meglepő módon a kalapács alakzat fordított verziója, alsó kanóca nincs vagy minimális, felső kanóca hosszú. Az emelkedő trendben megjelenő fordított kalapácsot a hullócsillag névvel illették. A csökkenő trendben megjelenő kalapács és fordított kalapács alakzat a csökkenő trend kifulladását jelezheti, az emelkedő trendben megjelenő akasztott ember és hullócsillag alakzat az emelkedés végére utalhat.

Szintén trendváltó alakzat az átölelő alakzat. Ez az alakzat két gyertyából áll, megbízható alakzatnak mondható. A lényege, hogy a két ellentétes színű gyertyából álló páros második tagja teste mindkét irányban magasabb, mint az első tagé. A fordított sorrendben elhelyezkedő átölelő alakzat a harami nevet viseli, ebben az esetben az első tagnak kell nagyobbnak lennie az azt követő gyertya testénél.

Végül következzék egy trend folytatást jelző, népszerű japán gyertya alakzat, a marubozu. A marubozu könnyedén azonosítható, hosszú testtel rendelkezik és nincsen sem felső, sem alsó kanóca. A formáció azt jelzi, hogy egészen a nyitás óta, az egész nap során az adott irány volt a meghatározó. Emelkedő piacon megjelenve az emelkedés folytatódására következtethetünk, medve piacon a medvék további erőfölényére utalhat.

A japán gyertya alakzatok általában a rövidebb távú trendek azonosításában hasznosak. Számtalan további japán gyertya alakzat létezik még, azonban a legnépszerűbbek és a legfontosabbak véleményem szerint a fent bemutatottak. A technikai elemzés tárháza sokszínű, további fontos alkotóelemeiről a cikksorozat további részeiben foglalkozunk.