A Federal Reserve e heti ülése nem sokat szól a jelenről, de potenciálisan nagyon sokat a jövőről.

Ha a dolgok a várakozásoknak megfelelően alakulnak, a döntéshozók ismét nagyjából ott tartják majd a rövid távú kamatlábakat, ahol az elmúlt egy évben voltak.

Mivel azonban az elmúlt hónapokban számos együttműködő inflációs adatot kaptak, a központi bankárok várhatóan megalapozzák a szeptemberben kezdődő kamatcsökkentés alapjait. Hogy mennyire agresszívan terítik ezeket a morzsákat, az a fő kérdés, amelyre a piacok választ várnak.

„Várakozásaink szerint változatlanul fogják tartani a kamatokat” – mondta Michael Reynolds, a Glenmede befektetési stratégiáért felelős alelnöke. „De nagy hangsúlyt fog kapni a [találkozó utáni] nyilatkozat, amely talán a szeptembert jelöli ki, mint a felemelés ellenkezőjét”.

Nagy bizonytalanság

A piaci árazás jelenleg abszolút bizonyosságot jelez, hogy a Fed jóváhagyja az első csökkentést több mint négy év óta – amikor szeptember 17-18-án ülésezik. A jegybank az elmúlt évben 5,25-5,5%-os sávban tartotta irányadó alapkamatát. Ez a kamatláb jelzi, hogy a bankok mennyit számítanak fel egymásnak az egynapos hitelezésért, de iránytűként szolgál egy sor más fogyasztói adósságtermék számára is.

Ami az e heti, szerdán záruló ülést illeti, a kereskedők nagyon kis eséllyel számolnak a csökkentés lehetőségével. Ugyanakkor vannak olyan várakozások, hogy a kamatmeghatározó Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság olyan jelzéseket fog elejteni, hogy amennyiben nem következnek be nagyobb adatcsuklások, a szeptemberi lépés nagyon is az asztalon van.

Reynolds úgy véli, hogy a bizottság, Jerome Powell elnökkel együtt a sajtótájékoztatóján legalább némileg nyitva akarja tartani a lehetőségeit.

„Egyensúlyt akarnak majd teremteni. Nem akarják, hogy a befektetők elkezdjék beárazni a szeptemberben bekövetkező kamatcsökkentést, és szó szerint semmi más nem történhet” – mondta.

„A kamatcsökkentés előtt nyitva hagyni az ajtót valószínűleg a legmegfelelőbb dolog számukra ezen a ponton” – tette hozzá Reynolds. „De a piacok már eléggé izgatottak emiatt, szinte 100%-os valószínűséggel árazzák be. Tehát a Fed-nek nem kell túl sokat tennie ahhoz, hogy egyáltalán megváltoztassa a narratívát ezzel kapcsolatban. Szerintem, ha csak irányba szabják a nyilatkozatot, akkor az eléri a célját”.”

Az enyhítéssel kapcsolatos várakozások

A Glenmede arra számít, hogy szeptembertől kezdve a Fed a hátralévő három ülés mindegyikén csökkenthet. Ez nagyrészt összhangban van a piaci várakozásokkal, ahogyan azt a CME FedWatch mérőműszere a 30 napos határidős Fed Funds-szerződések árazása alapján méri.

A Fed néhány módon irányíthatja a piacokat a valószínű szándékáról anélkül, hogy túlságosan elkötelezné magát. A nyilatkozat finom nyelvi változtatásai segíthetnek ebben, és Powell várhatóan kész lesz néhány előre megírt válasszal a sajtótájékoztatóra, hogy közvetítse a jövőbeli politika valószínűsíthető útját.

Az egyik kritikus változás lehet egy olyan sor a nyilatkozatban, amely szerint a bizottság addig nem csökkenti a kamatlábakat, amíg „nagyobb bizalmat nem szerez abban, hogy az infláció tartósan 2 százalék felé halad”. David Mericle, a Goldman Sachs közgazdásza arra számít, hogy a Fed ezt a kijelentést úgy minősíti, hogy azt mondja, most már csak „valamivel nagyobb bizalomra” van szüksége a lazítás megkezdéséhez.

„A Fed tisztviselőinek legutóbbi kommentárjai … arra utalnak, hogy [e heti] ülésükön továbbra is tartják a kamatcsökkentést, de közelebb kerültek az első kamatcsökkentéshez” – mondta Mericle egy jegyzetben. „A fő ok, amiért a FOMC közelebb került a vágáshoz, a májusi és júniusi kedvező inflációs hírek”.

Valóban, az inflációs hírek javultak, bár még mindig nem nagyszerűek – a legtöbb mérőszám szerint az áremelkedés üteme még mindig fél százalékponttal vagy annál is többel a Fed célja felett van, de a 2022 közepén elért csúcsértékükről meredeken enyhültek. A Fed által preferált mérőszám, a személyi fogyasztási kiadások árindexe júniusban 2,5%-os 12 havi inflációt mutatott; a fogyasztói árindex 3%-os volt, és 0,1%-os tényleges csökkenést mutatott az előző hónaphoz képest.

Világosabb jeleket keresnek

Mégis, ne várjunk túl nagy lelkesedést a Fed tisztviselőitől.

„Az inflációs számok idén sokat ugráltak” – mondta Bill English, a Fed korábbi monetáris igazgatója, aki jelenleg a Yale professzora. „Tavaly télen elég magas számokat kaptunk. Most volt néhány hónapnyi jó adatunk. De azt hiszem, valóban bizonytalanok abban, hogy pontosan hol van az infláció és merre tart”.

English arra számít, hogy a Fed utalni fog egy szeptemberi lépésre, de nem ad részletes útitervet arról, hogy mi következik.

A központi bankárok többnyire úgy érzik, hogy türelmesek lehetnek a politikával kapcsolatban, mivel az infláció enyhül, és a gazdasági növekedés szélesebb körű mérőszámai továbbra is erőt mutatnak a 23 éve legmagasabb irányadó kamatlábak ellenére. A bruttó hazai termék például a második negyedévben a vártnál jobb, 2,8%-os évesített ütemben gyorsult, és a munkaerőpiac is erősnek bizonyult, még a magasabbra süllyedt munkanélküliségi ráta ellenére is – írja a cnbc.