Idén januárban volt a 2 éves évfordulója annak, hogy a hírekből már tudomást szerezhettünk egy furcsa, Kínában terjedő vírusról, amit COVID-19-nek kereszteltek a kutatók. Néhány hétig még bizonytalan találgatás, és reménykedés következett, aztán február végére a tőzsdékre is beköszöntött a valóság. Azóta már tudjuk, hogy ez nem egy néhány hónapig tartó sokk volt, és sajnos igazzá váltak a 2020 tavaszi cikkek arról, hogy nem csupán egyetlen járványhullámmal kell majd megküzdjünk. A tőzsdék viszont szépen lassan megunták a koronavírus jelentette aggodalmat – nézzünk, hogyan és milyen okból zajlott le a folyamat!

Első két hullám – volt mitől félni

Aligha kell sokaknak bemutatni, hogy 2020 márciusában mi zajlott le a tőkepiacokon. A pandémia és a mindenre kiterjedő lezárások hírére mindent adtak a befektetők, amihez csak hozzáértek. Ezeken a napokban láthattunk 2300 pont alatti S&P500 indexet, 8000 forint alatt mozgó OTP részvény árfolyamát, vagy valamivel később egy ideig mínuszban tartózkodó WTI típusú olajárat. A pánik indokolható volt; a világ fejlett részein gyakorlatilag megállt a gazdaság működése, alig tudtunk valamit a vírusról, és arról, hogy meddig kell a négy fal között élnünk. Aztán jött a jegybanki és fiskális politika segítő keze, valamint az esetszámok is csökkentek nyárra – véget ért az első hullám és szárnyaltak a piacok.

2020 őszén azonban érkezett a második hullám, október végén, november elején elég nagy lendülettel nőttek az esetszámok, a tavaszihoz képest több esetben sokkal magasabbra. Korlátozások bevezetésére került sor Európa döntő részén, így például hazánkban is, és az Egyesült Államokat sem kerülte el a második hullám. Ennek megfelelően szintén eséseket láthattunk a piacokon, ez azonban közel sem volt akkora volumenű, mint az első hullám idején, inkább egy határozottabb korrekciónak illett be a mozgás. Ráadásul nem sokkal rá jött az azóta is sokat emlegetett nap, amikor is hír érkezett a Pfizer megfelelő vakcinájáról, hatalmas tőzsdei rallyt hozva magával.

Harmadik, negyedik, ötödik…

A harmadik hullám sokáig még elkerülhetőnek tűnt, aztán érkezett a hír 2020 decemberében az úgynevezett brit mutánsról. Annyit tudhattunk, hogy súlyosabb lefolyású betegségeket okoz valószínűleg, és az oltások bizonytalan, hogy védenek-e ellene. Emiatt egy egy-két napos, erőteljesebb tőzsdei esést okozott a megjelenése a mutánsnak, amint viszont kiderült, hogy védenek ellene az oltások, már szárnyaltak is tovább a piacok. Így történt ez gyakorlatilag 2021 egészében, a Fed szigorítási tervei és az amerikai államkötvényhozamok emelkedése törte csak meg a lendületet, semmiképp sem a koronavírus. Közben pedig zajlott a delta variáns által kiváltott negyedik hullám, a gyorsan terjedő vírusfajta viszont szinte semekkora hatást nem gyakorolt a tőkepiacokra. Nem is meglepő, egészen minimális lezárásokat hozott csak ugyanis az Indiában azonosított variáns, így a gazdasági hatás sem volt jelentékeny.

Az állóvizet az omikron variáns november végi megjelenése viszont alaposan felkavarta. Rögtön kiderült, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint társai, ezért sok ország már utazási korlátozásokat vezetett be Dél-Afrikára vonatkozóan, ahol azonosították a mutánst. Szintén nem lehetett tudni, hogy ellenáll-e az oltásoknak, ami miatt komolyan felmerült, hogy újrakezdődhet az egész járvány elleni harc az elejétől. Végül ez nem így történt, és bár átvette a hatalmat a világ legtöbb országában az omikron, mégsem történtek sok helyen jelentős lezárások, és a tőzsdék sem estek – legalábbis nem emiatt.

Más lett a fontos

A koronavírus tőzsdei közbeszédből való lassú, de egyelőre biztos eltűnésének két fő oka lehet. Az egyik, hogy már valóban kevés gyakorlati, gazdasági problémát okoz a COVID-19 jelenléte, ugyanis a második hullám óta igazán kemény és hosszan tartó lezárások nem voltak a fejlett világ legnagyobb részén. Emiatt inkább az ijedtség és a félelem lehet hatással, mint a brit mutáns és az omikron megjelenésekor láthattuk is. Ez viszont kétségtelenül tud még meglepetéseket okozni, amíg csak jelen van a koronavírus a világban.

A másik tényező az lehet, hogy más témák jóval inkább átvették a befektetők figyelmét. Ilyen a nagy jegybankok monetáris politikája, és annak megváltozása, amely a szigorítások révén alapvető téziseket boríthat fel az elmúlt évekhez képest a tőzsdéken. Az amerikai állampapírhozamok emelkedése, az orosz-ukrán konfliktus szintén sokkal inkább lehet aggasztó azok aktualitása miatt, mint a járványhelyzet. Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy ezek a témák és aggodalmak teljes mértékben kiszorították véglegesen a vírus jelenlétét, de érdemes azonosítani, hogy egyelőre a legfontosabb napirendet immár nem ez tölti be a tőzsdei gondolkodásban.