Washington főváros tanácsa a múlt héten egyhangúlag fogadta el a javaslatot, amely szerint a város határain belül nyártól megszűnik az eddigi 2 dolláros viteldíj, a legfontosabb útvonalakon bevezetik a 24 órás szolgáltatást. Emellett döntöttek egy 10 millió dolláros (mintegy 4 milliárd forint) alap felállításáról a szolgáltatás minőségének javítására, többi között új buszok beszerzésére. A főváros kiterjedt metróhálózatán nem változnak a viteldíjak. A felmérések szerint Washington közösségi buszjáratain az utasok több mint kétharmada (68 százalék) az alacsony, éves 50 ezer dollárnál kisebb jövedelmű háztartások tagja, jelentős arányban afroamerikai és spanyolajkú. Washington mellett több másik nagyváros is fontolgatja a közlekedési viteldíjak mérséklését, illetve részleges eltörlését. Boston, Denver és Connecticut állam indoka erre szintén a szociális egyenlőség növelése és az utasközönség bővítése. A koronavírus járvány idején több helyen – Los Angeles, Kansas City, Missouri állam – átmenetileg ingyenes volt a közösségi közlekedés. Los Angeles új polgármestere, Karen Bass a közelmúltban közölte, hogy támogatja a viteldíjak teljes eltörlését a buszjáratokon. Szakértők szerint a washingtoni közlekedési változások kísérleti modellként szolgálhatnak az ország többi nagyvárosa számára. Yonah Freemark, az Urban Institute városkutató intézet vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a washingtoni új közösségi közlekedési modellben sikerül növelni az utasszámot, csökkenteni a jórészt alacsony jövedelműek kiadásait, javul a szolgáltatás színvonala és ezzel párhuzamosan csökken az autóforgalom, akkor egy ilyen „zajos” siker, ragadós példa lehet más városok számára. Peter Van Doren, a Washingtonban működő Cato Institute politikai elemzőintézet kutatója ugyanakkor azt mondta, hogy a változások túl nagy költség mellett, kétséges eredménnyel kecsegtetnek. Szerinte a közösségi közlekedés fejlesztése helyett az alacsony jövedelműek számára az autózást kell elérhetőbbé tenni ismertette a távirati iroda.