Babits Mihály szekszárdi költő egyik kötetének címe ihlette cikkünk címét. A hasonlóság annyiban is helytálló, hogy az utóbbi időben már mi is (és mások is) kötetnyi írást közöltek a tőzsdei hullámzások éppen aktuális állapotáról-legtöbbször a koronavírus válság függvényében. A „The winter is coming”, vagy a „The spring is coming (?) ” megnevezést viselő cikkeink is ilyenek; úgy tűnik azonban az elmúlt hét függvényében, hogy folytatnunk kell a gondolkodást a várható évszakokról. Véget ért ugyanis (legalábbis most úgy tűnik) a nyugodt, „vírus utáni” tavasz időszaka, és intenzív mozgások kezdődtek a részvényindexek esetében. Hogy következtetéseket tudjunk levonni, érdemes továbbra is kontextusba illeszteni a látottakat, és magyarázatot találni a viszonylag hirtelen, de azért nem váratlanul beköszönő esésre.

Mi történt eddig?

A „The spring is coming (?)” című, nem véletlenül kérdőjellel feltett mondatra alapozott cikkünk január 21-én született, és jól leírta az akkori, és az azután egy ideig még bőven tartó állapotot: „Mostanság azonban kétségtelenül kizárólag a konstans emelkedését fázisát láthatjuk; napról napra új csúcsokra emelkedik a tőzsde, érdemes eljátszanunk a számokkal. Közelebb vagyunk a 4000 pontos S&P500 indexhez, mint ahhoz, hogy 3650 legyen az árfolyam, ami még mindig közel 10 %-kal magasabb lenne, mint a világjárvány előtti csúcs. Ez furcsának tűnhet (a tavaszi mélypontok után történő folyamatos emelkedés után téma is volt minden tőzsdei fórumon); a reálgazdaság és a tőzsde kapcsolatának eddigi hagyományait kétségtelenül felülírja a mostani hurráoptimizmus a piacokon.”

Valóban, a 4000 pontot majdnem sikerült is elérnie az S&P500 indexnek, a kerek érték előtt azonban jelentősen lefordult, és esésbe váltott az árfolyam. A határidős árfolyamot tekintve az alábbi grafikonon jelzett kék téglalapban látható módon történt mindez.

Persze hatalmas esésről nem beszélhetünk, de mindenképpen figyelemre méltó az, hogy a folyamatosan menetelő index több százalékos esőnapokat is tud produkálni, egy héten ráadásul többször. Ha a technológiai részvényeket magába foglaló NASDAQ-ot vizsgálnánk, akkor még szembetűnőbb lehetne a kibontakozó korrekció. De maradjunk a még mindig leginkább követett S&P-nél! Látható, hogy az esés közben többször is kísérletet láthattunk az árfolyam „megmentésére”, ilyen volt például a szerdai nap, amikor is kifejezetten nagy emelkedést láthattunk végül a piacokon. Utána azonban (és ez az, ami igazán meglepő) újból esésbe váltott az árfolyam, és a pénteki nap folyamán sem sikerült javítani a teljesítményen. Ezzel a rózsaszín téglalaphoz köthetően még foglalkozunk.

Mik lehetnek az okok?

Alapvetően amit először rávághatunk, hogy az amerikai hozamemelkedés állhat az esés hátterében. (Mint ismeretes, a hozamok emelkedése és az árfolyamok emelkedése legtöbb esetben nem tűri meg egymást). Valóban: régóta nem látott emelkedése ütemet produkálva már 1,5 %-ra emelkedett a 10 éves amerikai államkötvény hozama, ami a világjárvány előtti szintet jelenti már. Jerome Powell, az amerikai jegybank, a Fed elnöke nyugtatta is a befektetőket, hogy a jegybank kitart a laza monetáris politika mellett-úgy tűnik azonban, hogy a Fed-elnök szavai csak időlegesen hoztak megnyugvást.

Érdemes azonban tágabban is értelmezni a jelenlegi általános helyzetet. Szintén a már idézett című, január végén született cikkünkhez kell, hogy nyúljunk; ott 3 lehetséges forgatókönyvvel számoltunk, a mostani csökkenések egyet látszanak igazolni. „Ha ugyanis vége a vírusnak, félő lehet, hogy eltűnnek a gazdaságösztönző intézkedések, valamint a kilábalás is lassabb lesz. A nagyon nagy mértékben eladósodott költségvetések esetleg később megszorításokra is kénytelenek lesznek, a jegybankok pedig a növekvő inflációs félelmek miatt akár kamatot emelni. Mindezek egy maszk nélküli, fesztiválozós világban sem mutatnak szép árfolyamokat.” Valószínűleg most ettől, az idézett helyzettől is tarthatnak a befektetők-nem véletlen figyelik árgus szemekkel a jegybanki vezetők nyilatkozatait az ösztönző intézkedések folytatásával kapcsolatban.

A rózsaszín téglalap rejtélye

Az igazán fontos kérdés az, hogy miben más a kék téglalap, mint a rózsaszín. Rózsaszín téglalapból bár a grafikonon egyet jelöltünk, valójában nagyon sok volt már. Oka lehetett egy újabb lezárás még ősszel, egy új mutáns megjelenése december végén, vagy az általános befektetői hangulatromlás január végén. A közös bennünk: mindegyik néhány napig tartott csak, és utána gyorsan új csúcsra szaladtak az árfolyamok. Így nézve azonban csak a további emelkedésnek teret adó, a túlhúzott emelkedést eltűntető technikai korrekciónak tűnnek utólag. De vajon a kék téglalap más lesz, és elindul valóban egy hosszabb lefelé ívelő szakasz, vagy a következő cikkünkben már azt is rózsaszínre kell színeznünk? Ezt kell, hogy mindenki eldöntse: a sorminta alapján ugyanis igazán erős jel tehát az, hogy visszahúzzák-e az esésekből az indexeket. Aki ezt eltalálja, az viszont nagyot nyerhet, érdemes lehet továbbra is elemezni az évszakok váltakozását, ha eljön a tél is, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért.