Nem mondható, hogy a 2022-es év eddig túl sok jót hozott volna a tőzsdék számára. A tegnapi napon 1 éves mélypontra esett a talán leginkább irányadónak számító S&P500 részvényindex. Szintén igen negatív tendenciákat láthatunk az európai tőzsdéken is, az idei év első heteiben még történelmi csúcsra száguldó német tőzsdeindex, a DAX több ezer pontot esett már január óta. Nehéz megjósolni persze, hogy hol lehet a lejtmenet vége, ha egyáltalán a közeljövőben sikerül talpra állnia a piacoknak. A kockázatok áttekintése azonban elengedhetetlen; cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen veszélyekre figyelhetnek a továbbiakban leginkább a piaci szereplők.

Háború – bizonytalanság és szankciók

Értelemszerűen az orosz-ukrán háború uralja továbbra is a hírfolyamokat, és ez sok esetben a tőzsdei hírek esetében is igaz. A tény, hogy Európában háború dúl, ráadásul a jelentős katonai erővel rendelkező Oroszország kezdeményezésével történik mindez, már önmagában ijesztő a piacok számára. Több, mint 2 és fél hónappal a fegyveres konfliktus kitörése után viszont a tőzsdék egyre inkább a gazdasági hatásokkal foglalkozhatnak. Az egyik legnagyobb probléma, hogy teljes mértékben beláthatatlan, hogy mikor és mennyi kár után lesz vége a háborúnak – akár évekig is elhúzódhat a szembenállás, bizonytalanságban tartva a piacokat.

Ráadásul a gazdasági szankciók terén sincs megnyugvás. Nagy kérdés például, hogy mi lesz végül az uniós olajembargóval, illetve milyen egyéb szankciós csomagokat jelent be akár az Európai Unió, akár az Egyesült Államok. Bár az intézkedések jelentős kárt okoznak Oroszország gazdaságának is, az azokat kivető országokat is visszaveti a növekedésben. Így a háború egy korábbiaknál nehezebb gazdasági helyzetet hozott, számos tovább gyűrűző hatással. Nehéz elképzelni, hogy a következő hetekben ne ez a téma uralja továbbra is a közbeszédet.

Gazdasági problémák

Sajnos egyáltalán nem mondható, hogy a háború egy mindenhol tökéletes makrogazdasági folyamatokkal leírható állapotban tört ki. Az infláció ugyanis az Egyesült Államokban és Európa nagyobbik részén már bőven az első puskalövés előtt jelentős problémákat okozott. Az elszálló árak miatt a jegybankok szigorításokba kezdtek, ami viszont a gazdaság visszaesésével járhat. A háború csak súlyosbított ezeken a folyamatokon, gondoljunk csak az olaj és a földgáz árának brutális elszállására.

Mindezek eredményeképpen erősödik a félelem a stagflációtól, vagyis attól a nehezen megoldható szituációtól, amikor az inflációs magas, de a gazdasági növekedés alacsony, vagy esetleg stagnálásról, visszaesésről beszélhetünk. Nem véletlen tehát, hogy a makrogazdasági adatok különös figyelemnek örvendenek, mióta egyre többen hívják fel a figyelmet a globális világgazdaság aggasztó folyamataira.

Jegybankok – nem legjobb barátok többé

A korábbi gazdasági nehézségeknél vagy válságoknál (gondoljunk elsősorban a koronavírus okozta sokkra) a nagy jegybankok egymással versenyezve biztosították a szinte korlátlan likviditást a gazdaság, és így a részvénypiacok számára. Ennek megfelelően jöhetett szinte bármilyen rossz hír, a Fed és a többi központi bank segítsége miatt nem aggódtak túlságosan a piaci szereplők.

Éppen az imént említett elszálló infláció miatt viszont nem maradhatnak, és nem is maradnak tétlenek a monetáris politika irányítói. A Fed először 25, majd pedig 50 bázisponttal emelte már az irányadó rátát az Egyesült Államokban, amellett, hogy kivezetésre kerülnek az eszközvásárlási programok is. Egy egyértelműen szigorúbb jegybanki politikához kell tehát hozzászokniuk a piacoknak, és már kevésbé elegendő a megnyugtatás. Jó példa erre az elmúlt hét, amikor Jerome Powell Fed elnök nyugtató szavaira először szárnyaltak a piacok, de aztán a következő napokban már jelentős esésnek lehettünk tanúi.

Csak a bizonytalanság a biztos

A fenti tényezők alapján akár azt is érezhetjük, hogy biztosan befellegzett az elmúlt évek korlátlan piaci menetelésének, és már lehetetlen elképzelni, hogy ne egy alaposan megtámogatott medvepiacban legyünk. Természetesen a kockázatok valóban jóval magasabbak, mint akár egy évvel ezelőtt, és nagyobb nyugalommal nyitnak is short pozíciókat a befektetők.

Ugyanakkor meglehetősen egyedi tényezők által áthatott piaci hangulatról beszélhetünk. Éppen ezért egy hír az ukrajnai háború végéről, vagy a felek tárgyalóasztalhoz üléséről már komoly felhajtóerőt jelenthetne az addig negatív légkörben. A kérdés tehát most is az lesz, hogy a piacok mit áraznak; egy pesszimista árazás után a legkisebb jó hír is nagyot segíthet a börzéken.

Címlapkép forrása: Shutterstock