Nem könnyű feladat megmondani, hogy pontosan mikor mi hajtja a tőzsdei árfolyamokat. A fundamentális alapok, a technikai elemzés szempontjai, az aktuálisan megjelenő hírek mind-mind befolyásoló tényezők lehetnek. És kialakítják a legfontosabb dolgot, ami végül mindent meghatároz; ez a piaci hangulat, azaz a befektetői közvélekedés arról, hogy egy adott instrumentum árfolyama merre indul meg végül. Tágabb körben nézve általános piaci hangulatról is beszélhetünk, tipikus példája ennek ha éppen „mindent megvesznek”, vagy „mindent eladnak” a szereplők. Utóbbit leginkább a félelem tudja kiváltani, vagy valamilyen jelentős bizonytalanságérzet. Érdemes megvizsgálni, hogy hogyan lehet ezt mégis megszokni, és mit válthat ki, ha mégis újraéled a befektetőkben az érzés.

Koronavírus – megszokva

A legjobb példa a folyamatos félelem megszokására talán a koronavírus járvány során lejátszódó piaci mozgás. A 2020 márciusában látható pánikszerű zuhanás után a tőzsdék lassan megtanultak együtt élni a koronavírus jelentette rossz hírekkel. Természetesen fontos szerepe volt a gazdaságot mentő jegybanki és kormányzati döntéseknek is, ugyanakkor megfigyelhető volt az érdeklődés és a félelem csökkenése egyik járványhullámról a másikra. Végül pedig már szinte teljesen kikerült a tőzsdei közbeszédből az, hogy egyáltalán milyen hatásokat okoz a koronavírus a gazdaságban – onnan jutottunk idáig, hogy 2020 márciusában a napi olaszországi halálozási adatokra is rendre képesek voltak esni a piacok.

Persze a fenti folyamat nem csupán a félelem megszokása, hanem egyfajta racionalizálás is. Az első pánik után tudatosulhatott, hogy attól még nem feltétlenül teljesítenek rosszabbul a tőzsdén jegyzett vállalatok, hogy sajnos sok ember esik áldozatul a vírusnak, vagy betegszik meg és kerül esetleg kórházba. Attól viszont igen, ha jelentős lezárások vannak, így egyre inkább a lezárásokkal kapcsolatos hírekre koncentrált a tőzsde, figyelmen kívül hagyva a járványügyi adatokat.

Orosz-ukrán háború – haladva a megszokás felé

Nem jelenthetjük ki, hogy a koronavírushoz hasonló már az orosz-ukrán háborút is megszokhatták volna a piacok, ugyanis jelentős mozgást indukálnak még a közelgő békéről, vagy éppen az egyre erősebb harcokról szóló hírek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy nemrég tett az orosz külügyminiszter olyan kijelentéseket, hogy komoly esély van a harmadik világháborúra, és a nyugati fegyverszállítások miatt olyan, mintha a NATO és Oroszország háborúban állna. Ezen nyilatkozat után a piacok pedig emelkedéssel nyitottak Európa nagyobb részén a mai napon. Ha Szergej Lavrov ugyanezt két hónappal ezelőtt, a háború kitörése után néhány nappal mondja, akkor igencsak más lett volna valószínűleg az eredmény; jelentős piaci pánikkal számolhattunk volna.

Látható, hogy bizonyos megszokás tehát, és a hírekkel kapcsolatos immunitás már megvalósul a szomszédunkban dúló háború kapcsán is. Annál is inkább, mivel itt sem a konkrét áldozatszámok vagy hadműveletek sikeressége jelenthet közvetlen hatást, sokkal inkább a nyugati szankciókkal kapcsolatos helyzet. Így érdemes lehet erre figyelni, sokkal inkább mint a politikusi, sokszor esetleg nem komolyan gondolt nyilatkozatokra.

Feléledő félelemek

A fenti, piaci hangulatra jótékony megszokás ugyanakkor kockázatot is hordoz magában. Ha ugyanis már egy adott szinten kezeli a negatív híreket a piac, és viszonylagos nyugalommal tudja fogadni az újabb híreket, akkor jelentős elbizonytalanodást hozhat, ha változás áll be a status quo-ban. Erre jó példa volt tavaly november végén az omikron variáns megjelenése; feltehették a piacok a kérdést, hogy most akkor mégsem tűnt el az eddigiekben tapasztalt félelem?

Ahogyan most is felmerülhet, olvasva a Kínában bevezetett lezárásokról az újonnan fellángoló, bár eddig igen kis esetszámot produkáló koronavírus kapcsán. Érdemes tehát figyelemmel követni már lezártnak tekinthető tőzsdei témákat is, ugyanis azok újbóli fellángolása jelentős kockázatokat hordoz magában. Igaz lehet ez a háborús helyzetre is, egy nem várt orosz lépés könnyedén átírhatja a megszokásból kialakuló nyugalmat.

Címlapkép forrása: Shutterstock