Sok szó esik arról a megemelkedett infláció miatt Magyarországon, Európában és a tengerentúlon is, hogy a jegybankoknak milyen szerepe van a pénzromlás megállításában.  Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed dolga azonban különösen nehéz, és nemcsak azért, mert az egész világgazdaságra kihatnak a döntései. A kulcs a kettős mandátumban, és azok szembenállásában van.

Fed – kettős mandátum

Természetesen egy központi banknak sok, változó jellegű feladata van a pénznyomtatástól kezdve az alapkamat meghatározásán át az árfolyamstabilitás eléréséig. A fő cél azonban általában véve az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz a pénz vásárlóértékének a megőrzése. Persze ez nem azt jelenti, hogy a jegybankok célja a 0 %-os infláció, de a túlzott pénzromlás megakadályozása a legfőbb mandátum. A központi bankok ennek megfelelően általában inflációs célt, vagy célzónát határoznak meg, és monetáris politikájukkal ezt próbálják meg fenntartani.

A Fed abban különbözik úgy általában véve a jegybankoktól, hogy van egy második kiemelt mandátuma is. Ez pedig a (szinte) teljes foglalkoztatottság elérése, ami valamilyen szinten az amerikai álom egyik jelképe is. Másrészt viszont (és nyilván ez a fontosabb) a gazdasági helyzetet is tükrözi ez a mérőszám, a Fednek tehát lényegében fontos mandátuma a gazdaság állapotának stabilan tartása is.

Miért van nehéz helyzetben a Fed?

A probléma abból származik, hogy intézkedések szempontjából a két fenti cél ellentétben áll egymással. Az egyszerűség kedvéért tekintsük egységnek a monetáris szigorítás eszköztárát, valamint a monetáris lazíts eszköztárát egy másik egységnek!

Ha a Fed szigorít a monetáris politikáján (például csökkenti a pénzmennyiségét, vagy kamatot emel), akkor azáltal fékezi a gazdaságot. A gazdaság fékezésével azt éri el, hogy valószínűleg nőni fog a munkanélküliség, akár az elérni kívánt cél fölé is. Az infláció viszont legalább alacsonyabb szinten lesz, az árstabilitás felé tehát haladt a központi bank.

Ha a Fed lazít (például növeli a pénzmennyiséget, vagy kamatot csökkent), akkor azzal fűti a gazdaságot. A gazdasági növekedés által a foglalkoztatottság bővül, a munkanélküliség tehát csökken. Az egyetlen hátrány, hogy a gazdaság fűtöttsége miatt keresleti oldalról nő az infláció (mint napjainkban is), tehát az árstabilitás kerül veszélybe.

Látható, hogy két dolog között kell tehát a Fednek egyensúlyoznia, és csak utólag lehet igazán megítélni, hogy ennek mennyire sikerült megfelelnie az USA központi bankjának. Az viszont biztos, hogy nem véletlenül nehéz eltalálni a piac számára sem, hogy milyen irányba mozdul a Fed vezetése egy-egy ülés során.