Joe Biden amerikai elnök annak ellenére küzd még mindig az újraválasztásért, hogy lassan minden támogatója elpártol mellőle. Számolt be a Világgazdaság. Biden visszalépésére viszont nem tudni, hogyan reagálnának a piacok. Legutóbb ilyen ugyanis több mint fél évszázada fordult elő.

Közel hatvan éve nem fordult elő olyan, hogy egy hivatalban lévő elnök elkezdje az újraválasztási kampányát, majd annak vége, azaz a következő választás előtt mégis visszalépjen a jelöltségtől. Legutóbb 1968-ban esett ez meg Lyndon B. Johnson elnökkel, aki alacsony népszerűsége miatt szállt ki mégis a versenyből. Jelenleg Biden elnököt a visszalépésre már nemcsak a milliárdosok, de a demokrata politikusok egy része is ösztönzi.

A tőkepiacokon jelenleg az látszik, hogy potenciális Trump győzelmére készülve megindult a rotáció a tech-részvények irányából a szélesebb piacok felé. Kilőtt a bitcoin árfolyama, többek közt azért is, mert Trump megígérte, hogy megválasztása esetén támogatja majd a bitcoinbányászokat. Megakadályozza a kritpodevizák számára egyesek szerint kedvezőtlen hatással járó digitális dollár elindítását.

Biden esetleges visszalépése kapcsán vannak előfordulhat az is, hogy nem lenne nagy meglepetés értéke, sőt az is lehet, hogy a piacok már be is árazták az eseményt. Így a befektetők csak csöndben tudomásul vennék a tényt, és folytatnák tovább a napjukat. (Johson visszalépéserkor 1968 végéig pedig 15,1 százalékot erősödött az S&P 500.)

Biden egyelőre nem tűnik hajlandónak a visszalépésre, azonban nem járna vele rosszul. Egyes számítások szerint évi 413 ezer dolláros nyugdíjjal vonulhatna vissza. Ami magasabb összeg lenne, mint amit elnökként fizetésként zsebre tehet.

Forrás

Képek forrása: Shutterstock