Az AstraZeneca és a Pfizer vakcina is hatásos a delta-variánssal szemben
Az Oxfordi Egyetem kutatóinak a Cell folyóiratban megjelent tanulmánya és a Public Health England elemzése alapján úgy néz ki, hogy az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech vakcinák általánosságban továbbra is hatékonyak a COVID-19 delta és kappa variánsaival szemben. A WHO szerint a koronavírus delta-variánsa az eddigi legveszélyesebb vírustörzs. A delta-variánst (B.1.617.2) először Indiában azonosítottak és már a világ körülbelül 70 országában van jelen. A kappa-variáns (B.1.617.1) az indiai mutáns további mutációja, ám a kappa-variánst kevésbé veszélyes mutációként tartják számon.
Az oxfordi kutatócsoport tanulmánya azt vizsgálta, hogy az oltások mindkettő dózisát megkapott személyek vérében lévő antitestek hogyan reagálnak a rendkívül veszélyes delta és a viszonylag ritkább kappa variánsokra.
„Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jelenleg használt oltóanyagok teljeskörű védelmet nyújtanának a B.1.617 törzs ellen, azonban az oltások következtében a súlyos szövődmények kialakulásának esélye nagymértékben lecsökken. A megfigyelt emberek vérben található antitestek koncentrációja némileg csökkent, ami akár tömeges fertőzésekhez is vezethet” -figyelmeztetett a kutatócsoport. A múlt héten nyilvánosságra hozott Public Health England elemzése kimutatta, hogy a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca által kifejlesztett koronavírus vakcinák több mint 90 százalékos védelmet nyújtanak a delta-variánssal szemben.
„Az oxfordi kutatócsoport tanulmánya és a Public Health England elemzése pozitív visszacsatolást jelent számunkra. Oltóanyagunk jelentős védelmet nyújthat a delta-variánssal szemben is” nyilatkozta Mene Pangalos az AstraZeneca ügyvezetője.
A WHO múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy szerintük a koronavírus delta-variánsa az eddigi legveszélyesebb törzs.
Az oxfordi kutatócsoport az újrafertőződési mintákat is vizsgálta. Az eredmények alapján a delta-variánssal történő újrafertőződés esélye különösen magas volt azoknál az egyéneknél, akiket korábban a délafrikai (B.1351) vagy a brazil (P1, gamma-variáns) mutánsok fertőztek meg.
Ezzel szemben az először Nagy-Britanniában azonosított alfa, B.1.1.7. variáns által megfertőzödötteknél alacsony volt az újra fertőződés esélye. Az ilyen kutatások fontosak, ugyanis az eredmények egy fajta sablonként szolgálhatnak a következő generációs vakcinák kifejlesztésének során.
A kutatók azt is hozzátették, hogy elképzelhető, hogy a későbbiekben megjelenő variánsok ellen új vakcinákat kell kifejleszteni.