Az amerikai inflációs nyomással kapcsolatos hírekkel nem lehetett nem találkozni az utóbbi hónapokban. A koronavírus járvány utáni kilábalás természetes következménye, hogy a kereslet berobbanásával és a jegybanki-kormányzati likviditásbővítésekkel együtt nő az árszínvonal. Arra azonban talán senki sem (beleértve a Fed-et) nem számított, hogy ilyen gyorsan és ilyen mértékben ugranak meg az árak. A tőzsdéket azonban ez látszólag nem zavarja-de eljöhet-e a pont, amikor mégis eladási hullámot generálhat az inflációs helyzet?

Mi történik, és miért fontos ez?

Az infláció (legalábbis a kereslet oldali) akkor jelentkezik, amikor felborul valamilyen mértékben a kereslet-kínálat egyensúly, és a kereslet kerekedik felül. Ez történt most az Egyesült Államokban, de egyébként Magyarországon is, illetve kisebb mértékben az eurózónában. Az ok a végtelen monetáris és fiskális segítség a koronavírus miatt bajba jutott gazdaságnak, illetve a gazdasági nyitással járó keresletnövekedés.

Az infláció kisebb mértékben ajándék, hiszen pörgeti a gazdaságot, a fogyasztást és a beruházást ösztönzi a megtakarítás helyett, ezáltal mozgásban tartva a pénzt. Nagy mértékben azonban sérülékenységet okoz, fokozza a bizonytalanságot, és nehéz helyzetbe kerülnek a bérből élők. Értelemszerű tehát, hogy az árak elszaladását nem engedheti meg magának tartósan egyik állam sem.

Márpedig az Egyesült Államokban igencsak elszaladt az infláció: júniusban a májusi 5 % után már 5,4 %-os volt az árszínvonal emelkedésének mértéke az előző évi bázishoz képest. Ez újabb, több, mint évtizedes csúcsot jelent a drágulásban, és ez a mérték már a gyakorlatban is jól érzékelhető. A Fed átlagos inflációs célja 2 %, tehát ettől a céltól már végképp elrugaszkodott az infláció az USA-ban.

Mit tehet, és mit tesz a Fed?

Az infláció megfékezésére leginkább a jegybankoknak van lehetősége. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alapvetően leegyszerűsítve 2 fő eszközhöz nyúlhat. Az egyik a mennyiségi lazítás, a kötvényvásárlási program visszafogása vagy kivezetése. Ezzel csökkenne a gazdaságba áramló pénz mennyisége, ezzel csökkenne a kereslet és az infláció. A másik eszköz az alapkamat felemelése, ami a gazdaságot hűti, visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat-ezáltal kisebb mértékben tud növekedni a gazdaság, de az inflációt legalább hatékonyan visszafogja. (Ehhez az eszközhöz nyúl most az MNB is az USA-ban tapasztalthoz hasonló mértékű hazai infláció miatt.)

Az eszközök tehát adottak, a Fed azonban még nem lépett, és egységesen nem is helyezett kilátásba lépéseket. Az inflációt ugyanis átmenetinek tartják, ahogy Jerome Powell, a Fed elnöke is fogalmaz nyilatkozataiban. Ha konkrét lépés nem is, de a Fed kormányzótanácsának egyes tagjaitól jelzések azért érkeznek: eszerint lehetséges, hogy már idén el kell kezdeni kivezetni a kötvényvásárlási programot, 2022-ben pedig akár kamatemelésre is sor kerülhet. Az egészen biztos, hogy az inflációs nyomás vagy enyhül, vagy közbe kell lépnie a Fed-nek, ugyanis mandátuma szerint az árstabilitás elérése és fenntartása a célja (a munkaerőpiaci egyensúly elérése mellett) az intézménynek. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a gazdasági kilábalás teljes biztosítása érdekében nem nyúl a monetáris szigorítás eszköztárához a Fed.

Mi lehet a piaci következmény?

Az infláció tehát nem hagyható figyelmen kívül, és ha esetlegesen bekövetkezik a monetáris szigorítás, azt pedig a piac nem tudja figyelmen kívül hagyni. A kevesebb likvid, befektethető pénz, valamint a magasabb kamatkörnyezet természetes reakcióként szokta visszafogni a kockázatos eszközök árfolyamát.

A piacok azonban néhány napos esések kivételével tovább haladnak történelmi csúcsról történelmi csúcsra. Úgy tűnik, hogy érvényesülhet a címben szereplő mondás, csak épp máshogy: a szigorítás pletykájára emelkednek még a tőzsdék, és így a konkrét lépések bejelentésekor lehet nagyobb reakció. Konkrét negatív hír nélkül az elképesztően optimista piaci hangulat úgy tűnik, nem képes megtörni-mindenesetre továbbra is fontos lesz figyelemmel követni az inflációs félelmeket, ugyanis ha az árfolyamokon nem is látszik még, komoly kockázat ez a részvénypiacok számára.