A ZEW elemzésében arra a következtetésre jut, hogy a Németország Hollandiával együtt „magas árú szigetet” képez Európában az áramellátás terén. A kimaradó szállításokkal szembeni sebezhetőség szempontjából pedig Németország, valamint Olaszország számít különösen sérülékenynek. A ZEW szerint mindkét tényező komolyan veszélyezteti egy adott ország versenyképességét ipari telephelyként és ezért erősen csorbítja Németország vonzerejét a magas energiafogyasztású iparágaknál. A Family Business Foundation megbízásából végzett elemzésében a ZEW 21 iparosodott ország energiaellátását vizsgálta abból a szempontból, hogy a nemzetgazdaság teljesítményét mennyire viseli meg az áremelkedés és az ellátási szűk keresztmetszet.

Az intézet szakemberei 16 uniós tagállamot, valamint az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Svájcot hasonlították össze. A tanulmány szerint a három nagy, nem európai gazdaság ellátásbiztonsága egyáltalán nincs veszélyben az ukrajnai háború miatt. Az ottani áremelkedés eddig „mérsékelt volt, vagy egyáltalán nem történt meg” – írják. Az európai országok túlnyomó többsége kevésbé van kitéve az energiaellátás kimaradásának, mint Németország, az orosz gázellátástól való magas kitettsége miatt. Ausztria azonban, – mivel gázfelhasználásának 80 százalékát fedezi orosz forrásból -, még Németországnál is sebezhetőbb.

„Az energiaválság áram- és gázár-hatásai jórészt az európai helyszínekre korlátozódnak” – mutatott rá a tanulmány szerzője, Friedrich Heinemann. Európán belül szembetűnő különbségek tapasztalhatók. Miközben Németország Hollandiával együtt egyre inkább magas árú szigetté válik, Franciaországban és Svájcban viszont nem emelkedtek jelentősen a villamosenergia-árak – mondta. A gázellátás korlátozása esetén a legnagyobb károkat a fémfeldolgozó, a vegyipari és a papírágazat szenvedné el. Az elsődleges termékek és alapanyagok hiánya miatt azonban a ZEW szerint más ágazatokban sem lehet kizárni jelentős károkat. „A tengerentúli versenytársaknak nincs ilyen problémájuk” – összegezte Rainer Kirchdörfer, az alapítvány elnöke.

„Az európai versenytársak pedig az alacsonyabb energiahordozó-fogyasztásuknak köszönhetően gyorsabban át tudnak állni más beszerzési forrásokra. „Az ország gazdaság- és energiapolitikájának ezért választ kell találnia arra a kérdésre, hogyan lehet fenntartani Németország versenyképességét az energiaigényes vállalatok számára” – foglalja össze a felmérés végkövetkeztetését a ZEW tanulmánya.