Nyolc százalékot megközelítő mértékben zuhanhatnak jövőre a brit lakóingatlan-árak az emelkedő hitelkamatok környezetében – áll a legnagyobb brit jelzálogkölcsönző csoport, a Lloyds Banking Group  előrejelzésében.

Más nagy londoni házak szerint olyan globális szintű ingatlanár-zuhanás sem kizárható, amely a világgazdaság növekedését a stagnálás közelébe lassíthatja.

A Lloyds harmadik negyedévi előzetes eredményjelentéséhez csatolt előrejelzés négy lehetséges forgatókönyvet tartalmaz. A kedvező változat esetén 2023 egészében 2,3 százalékkal csökkennének a brit lakóingatlan-árak, ezt azonban ütemes visszalendülés követné, és a 2022-2026-os időszakban évenként átlagosan 5 százalékos növekedés lenne várható. A Lloyds alapeseti forgatókönyve szerint jövőre 7,9 százalékkal, 2024-ben további 0,5 százalékkal csökkenne a lakóingatlanok ára Nagy-Britanniában, és a 2026-ig tartó időszak évenkénti átlagában is mindössze 0,2 százalékos árnövekedéssel lehetne számolni. A borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén 2023-ban 12,9 százalékkal, 2024-ben 8,9 százalékkal, 2022-2026 között évi átlagban 5,5 százalékkal zuhannának a lakossági ingatlanárak a brit piacon. A súlyosan borúlátónak nevezett forgatókönyv jövőre 17,9 százalékos, 2024-ben 16,6 százalékos, a következő négy évben évente átlagosan 10 százalékos lakóingatlan-árzuhanást jelentene.

A forgatókönyv-csokrot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Lloyds 4 százalékon tetőző brit jegybanki kamatszinttel számol 2024-ben. Ez a negyvenszerese lenne a tavaly decemberben kezdett kamatemelési ciklus előtti történelmi mélypontnak. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről. A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet – ismertette a távirati iroda.

Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot. A Lloyds csütörtöki tájékoztatóján elhangzott, hogy az alapeseti forgatókönyvben szereplő 7,9 százalékos ingatlanár-csökkenés esetén is számos lakástulajdonos kerülhet a “negative equity” állapotába. Ez az állapot akkor áll elő, ha az adott lakóingatlan értéke – amely egyben a jelzálogkölcsön fedezete – az ingatlanra felvett jelzáloghitel összege alá csökken. Így az ingatlanhitel fedezetének egy része eltűnik, bizonytalanná téve a hitelező bank kinnlevőségének teljes behajthatóságát. Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics friss tanulmánya szerint a globális ingatlanpiaci visszaesés a stagnálás közelébe lassíthatja a világgazdasági növekedést. A tanulmányban szereplő modellszámítások arra vallanak, hogy ha a globális ingatlanárak a cég alapeseti várakozásához mérve átlagosan 10 százalékkal csökkennek a vizsgálati mintába bevont 22 legnagyobb gazdaságban, a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) a háztartások vagyontömegére gyakorolt negatív hatás miatt jövőre alig 0,3 százalékkal növekedne az Oxford Economics központi előrejelzésében valószínűsített 1,7 százalékos bővülés helyett.