Az elemzői várakozásokhoz képest is alacsonyabbra, 48 éve nem látott szintre csökkent a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában a május és július közötti három hónapos időszakban.

A brit statisztikai hivatal (ONS) jelentése szerint a munkanélküliségi ráta a vizsgált három hónap átlagában 3,6 százalékra esett az előző három hónapban mért 3,8 százalék után és 0,2 százalékponttal maradt az elemzői konszenzus alatt. Utoljára 1974 közepén voltak kevesebben állás nélkül Nagy-Britanniában. A foglalkoztatottság bővülése viszont elmaradt a várakozásoktól. A vizsgált időszakban 40 ezerrel nőtt a munkában állók száma, amely mintegy harmadával kevesebb az elemzői konszenzusnál. A beszámoló szerint a brit vállalatok átlagosan 1 266 000 betöltetlen állást tartottak nyilván, 34 000 ezerrel kevesebbet, mint a megelőző három hónapos periódusban, de továbbra is kimagasló az előző időszakban megdöntött történelmi rekord után.

Az üres álláshelyek számának csökkenése azonban több mint kétéves mélypontnak számít. Az inaktivitási ráta 0,4 százalékponttal 21,7 százalékra emelkedett a vizsgált három hónapos időszakban, ami viszont a 2016. november és 2017. január közötti időszak óta a legmagasabb. A változás hátterében az állt, hogy emelkedett a tartósan betegnek minősítettek száma, illetve sok tanulmányi jogviszonyban lévő diák is elhagyta a munkaerőpiacot – áll a jelentésben. A feszes munkaerőpiac és a bérinflációs adatok tovább erősíthetik az árnyomást a gazdaságban és átírhatják a monetáris politika alakulását. A kedden publikált béradatok szerint a május és június közötti időszakban a prémiumok nélkül számított átlagbérek éves összehasonlításban az 5 százalékos várakozást meghaladva 5,2 százalékkal nőttek.

A megugró infláció miatt vásárlóértékük azonban 3,9 százalékkal csökkent. A szerdán várható inflációs adatokat megelőző várakozások szerint augusztusban 10,2 százalékkal növekedhettek a fogyasztói árak éves összevetésben, a júliusi 10,1 százalék, valamint a júniusi 9,4 százalék után. Erzsébet királynő halála miatt a Bank of England soron következő ülését szeptember 22-re halasztották. Az elemzői várakozások 50 bázispontos kamatemelésről szólnak, de ennél nagyobb, akár 75 bázispontos szigorításra is sor kerülhet. Az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról, és eddig 1,75 százalékra emelte alapkamatát – közölte az MTI.