A több mint 2 milliárd dollár értékű Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás magyarországi szakasza referenciaprojekt, hiszen ez az első kínai-magyar fejlesztés, amelyet az Európai Unió szabályai szerint Magyarországon kínai partnerekkel közösen hajtanak végre – mondta a technológiai és ipari miniszter pénteken Kiskőrösön, ahol a helyszínen tájékozódott a munkálatokról.

Palkovics László hangsúlyozta: a 2025-re elkészülő beruházás jelenlegi szakaszában nagyteljesítményű speciális gépekkel dolgoznak a pálya kialakításán. Hozzátette: a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes megújításával a Kínából Európába tartó áruk a görögországi kikötők érintésével leggyorsabban Magyarországon keresztül érhetik majd el úti céljukat.

Stratégiai, hazai és nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségű a projekt – emelte ki. Kitért arra, hogy a vasútvonal részévé vált a Kínát, Ázsiát Európával összekötő, úgynevezett selyemútnak, amelynek Ukrajnán keresztül, Oroszország, Kazahsztán érintésével Kínába tartó szakasza most nem használható, de a Törökországon keresztül Európába érkező szakaszon biztosított a közlekedés. Nyáron a szerb, bolgár és török társminiszterekkel megállapodást írtak alá, hogy a Boszporusz alatt átjövő, úgynevezett középső selyemút is csatlakozik ebbe a vasútvonalba – közölte.

Elsőrendű érdeknek nevezte, hogy bármely irányba is tart a selyemút, vasúti szakasza Magyarországon keresztül haladjon. Fontosnak tartotta azt is, hogy azt a vasúti forgalmat, amely az építés idején esetleg másfelé megy, visszatereljék majd Magyarországra. Hozzátette: a Szeged-Röszke-Szabadka közötti szakasz már elkészült, így van egy kerülőút, amíg a teljes vágányzár mellett a következő szakaszt építik – jegyezte meg. Palkovics László bejelentette, hogy a pályahasználati díj jelentős részét ebben az időszakban elengedik a fuvarozó vállalatoknak.

Az év végéig 2,2 milliárd forinttal, jövőre 10 milliárd forinttal kevesebbet fizetnek majd a pálya használatáért, így nem tevődik át a közútra még ebben az átmeneti időszakban sem a vasúti forgalom illetve nem kerüli el Magyarországot – fűzte hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a pályaszakasz északi része a Budapest elővárosi forgalmat is támogatja majd, hiszen az ezáltal létrehozott ütemes menetrend a jelenlegi, körülbelül egymillió utasszámot lényegesen meg tudja majd emelni. Kifejezetten magas színvonalú, gyors, kényelmes és biztonságos közlekedési mód jelenik majd meg – közölte. Pafféri Zoltán, a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: a helyszínen látható 150-es számú vasútvonal idén 140 éves, az első, Budapest-Szabadka közötti szakaszát 1882-ben adták át a forgalomnak.

A tavaly októberben kezdődött munkálatok most újabb, gyorsabb fázisba léptek – tette hozzá, megjegyezve: a kiskőrösi vasútállomáson elkezdődött a vágánystabilizáló nagygépes munkavégzés. A mintegy 160 kilométeres pálya 22,5 tonnás tengelyterhelésre épül, amely lehetővé teszi a gyors személyforgalmat és a nagy tömegű áruk szállítását – tette hozzá. Átépül 341 kilométer pálya, 91 szintbeni, kettő különszintű keresztezés, 13 gyalogos peronaluljáró, 26 lift, 29 ezer négyzetméter kényelmes beszállást biztosító magasperon épül, kialakítanak 381 P+R és 410 B+R parkolót. Továbbá 59 kilométeren zaj-és rezgésvédelmet.

Ezt a vasútvonalat a legmodernebb ETCS 2 (European Train Control System) szintű egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszerrel és korszerű biztosítóberendezéssel is felszerelik – sorolta. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re a közepes távolságú személy-és áruszállítás 50 százalékát vasútra és vízi útra terelje, ezáltal a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást 60 százalékkal csökkentse – tette hozzá. Az elnök-vezérigazgató kitért arra is, hogy ezen a vasútvonalon korábban heti tíz pár áruszállító vonat közlekedett húsz kocsival és szerelvényenként negyven konténerrel. Ez hetente 800 konténert és 40 ezer kamiont terelt át közútról a vasútra.

A vasúti áruszállítás kilencszer kisebb károsanyag-kibocsátással rendelkezik, mint a közúti áruszállítás – mondta. A személyszállításban elővárosi viszonylatban 20 perccel rövidebb lesz a menetidő, a Budapest-Kelebia útvonalon 1 órával rövidebb, a Budapest és Belgrád közötti jelenlegi csaknem 8 órás menetidő 3,5 órára fog csökkenni – számolt be.

Sárvári István, a kivitelező V-Híd Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években mintegy 20 milliárd forintos befektetés során gépesítettek. Hozzátette: minden olyan géppel és nagy géppel rendelkeznek, amely ahhoz szükséges, hogy az időben és megfelelő minőségben építsék meg a vasútvonalakat. Font Sándor, Bács-Kiskun megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője és Bányai Gábor Bács-Kiskun megye 5-ös számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos üdvözölték a térség szempontjából is kiemelt jelentőségű beruházást.

A MÁV közleménye szerint a Soroksár és Kelebia között további szakaszokon is folyamatban vannak a munkálatok, Szeptember 1-től megindul a Kiskunhalas-Kisszállás szakaszon az új nyomvonal földmunkája a V-Híd tulajdonában lévő gépekkel és eszközökkel.