A dokumentum meghatározza, ki számít energiaszegénynek. Itt egyebek között azokat a háztartásokat említik, amelyek a szegénységi küszöb alatt élnek, illetve az energiaköltségeik meghaladják a rendelkezésre álló jövedelemük felét, továbbá a lakóépületeik rossz energiahatékonysági állapotban vannak. A rendelet az energiaválság hatásainak mérséklését célzó egyedi lakossági felhívásokban közelebbi kritériumokat határoz majd meg. Bojan Kumer infrastrukturális miniszter a kormányülést követően elmondta: Szlovénia azon kevés uniós országok egyike, ahol meghatározták az energiaszegénység fogalmát. „Az energiaszegénységnek nincs uniós szintű definíciója, nincsenek paraméterei, sem a probléma megoldására irányuló politikája” – fogalmazott.

A tárcavezető szerint az energiaárak emelkedése miatt Szlovéniának előre kell lépnie, hogy könnyebben tudja segíteni a potenciális energiaszegény háztartásokat. Hozzátette: a statisztikai hivatal egyebek mellett minden februárban nyilvánosságra hozza majd az energiaszegény háztartások számát is. Az energiaszegénység kezelésére vonatkozó intézkedéseket az energetikai tárca készíti el, amelyet a hároméves cselekvési terv összeállításával is megbíztak. Kumer emlékeztetett, hogy jelenleg is számos, az energiaszegénységgel foglalkozó nyilvános felhívás van nyitva az állami Öko Alapon és az Infrastrukturális Minisztériumon keresztül – közölte az MTI.