A Mol Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tett közzé tájékoztatást a svájci bíróság döntéséről, később az MTI-nek küldött közleményében felidézte: Horvátország kezdeményezte a 2016-ban kihirdetett UNCITRAL-ítélet felülvizsgálatát, amelyet a Horvátország által a Mol ellen indított választottbírósági eljárásban hoztak meg. Ez az ítélet elutasította Horvátország korrupciós vádjait és megállapította, hogy az INA vállalatirányítási rendszere jogszerű, a Mol teljesítette szerződéses kötelezettségvállalásait; a jelenlegi bírósági döntés is kimondja, hogy az UNCITRAL-ítélet jogszerű volt, felülvizsgálatra nincs lehetőség – írták.

A mostani döntés alapján a Mol és a horvát kormány között az INA vállalatirányításáról kötött megállapodások (így a 2009. január 30-án aláírt Részvényesi megállapodás első módosítása is), valamint gáz keretmegállapodás és annak 2009 decemberi módosítása érvényesek és kötelezők mind Horvátországra, mind a Molra nézve – írta az olajtársaság. Kifejtették azt is, az UNCITRAL 2016-os ítélete világosan megállapította, hogy az INA irányítási jogainak megszerzése során nem történt korrupció, a Mol és annak vezetői nem vesztegettek meg senkit. Horvátországon kívül minden bírói fórum és nyomozóhatóság ugyanarra a következtésre jutott: nem történt korrupció – hangsúlyozták.

A horvát eljárásokat korábban még a horvát Alkotmánybíróság is súlyosan jogsértőnek minősítette – emlékeztetett a Mol. Felidézték, hogy Horvátország 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által a Mol és Horvátország közötti ügyben kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmét Horvátország a horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-es elmarasztaló ítéletére alapozta. 2022 júliusában a Világbank mellett működő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítette a választottbíróság.

A washingtoni ICSID eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanú kihallgatását és több tízezer oldal iratanyag megvizsgálását követően az ítélet egyhangú bírói szavazással született – emelték ki. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt – áll a közleményben. A horvát közszolgálati televízió arról is beszámolt, hogy a horvát kormány 2021 decemberében helyezte hatályon kívül az ítéletet, mert úgy vélte: hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is.

A svájci bíróság szerint a választottbírósági ítéletet és a horvát igazságügyi hatóságok büntetőjogi határozataiból világosan látszik, hogy vannak olyan nézeteltérések, amelyek lényegében az ügy több résztvevőjének, és különösen Robert Jezic vallomásának eltérő értékelésével kapcsolatosak. „Ugyanis úgy tűnik, hogy a horvát bíróságok – a választottbírósággal ellentétben – Robert Jezicet hiteles tanúnak tartották” – mutattak rá. Hozzátették: a választottbíróság kellő jelentőséget tulajdonított a horvát hatóságok által lefolytatott büntetőeljárásoknak, de döntését az általa összegyűjtött bizonyítékokra alapozta. „Ezért nem tudjuk elfogadni a felperes azon kategorikus állítását, hogy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2021. július 7-i ítélete olyan bizonyíték, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a választottbíróság megállapítsa, hogy a Mol és a horvát állam közötti megállapodások korrupt jellegűek voltak” – hangsúlyozták.

A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé – közölte az MTI.