A jelenlegi környezeti feltételek mellett az idei első negyedévben a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt; az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi – közölte a Magyar Bankszövetség pénteken az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Jelezték, hogy a hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek. Emlékeztettek arra, hogy a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez – idézték fel.

A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak – például OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti -, a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik – hangsúlyozták. Rámutattak: az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is – közölték. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása – fűzték hozzá. A szövetség szerint a magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni.

Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor – jelezték. A versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet – így vélekedtek. A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát – összegezték, és utaltak arra, hogy a szektor kisebb mértékben fog tudni hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. Arra is kitértek, hogy a bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – például a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését – csak versenyképes állapotban tudja megismételni.

A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni – írták a közleményben.