Háromból két hazai kisvállalkozásnak nem okozott gondot a járvány miatti átállás.
Átlépte az 1500 milliárd forintot a bankok által folyósított babaváró hitelek állománya. Az egyik legsikeresebb családpolitikai eszköz iránti kereslet negyedévente 140-150 milliárd forint között stabilizálódott. Nem meglepő, hogy a bankok komoly akció versenybe kezdtek az új ügyfelekért.
Az utóbbi időben rengeteget lehetett hallani a hitelkamatok emelkedéséről. A változó kamatozású kölcsönök a leginkább érzékenyek a pénzpiaci hozamok mozgására, hiszen azok kamata a BUBOR értékétől közvetlenül függ. Ezek jó részét a régi devizahitelek adják, melyeket a forintosítás során a 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át. A 2020. év eleje óta tartó hozamemelkedés most azonban elért egy újabb szintet, a devizahitelek ugyanis még sosem voltak ilyen drágák forintra váltásuk óta.
Vesztettek a népszerűségükből az Ingatlan/Közvetlen kategória alapjai. A Kötvény/Rövid kötvény kategóriába viszont jelentős befektetések áramlottak.
Ahogyan a SOTE pszichoszociális kockázatértékelés kutatásában is a szekálás volt az egyik legtöbbet említett probléma a munkatársak körében.
A KSH idei első féléves elemzése alapján a folyósított lakáshitelek céljai közül egyre nagyobb teret nyernek a felújítási projektek.
Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.
Október első napjaiban átlépte az 1000 milliárd forintot a folyósított lakáscélú hitelek összege – erre eddig éves összevetésben sem volt még példa soha.