Kis-, közép-, valamint nagyvállalatok is részt vettek abban a – hazai gazdasági ágazatok jelentős részét lefedő – kutatásban, amelyben közel 90 magyarországi cég HR vezetője és szakértője osztotta meg véleményét, tapasztalatait a humán erőforrás menedzsment folyamatok digitalizációjáról.

A felmérés eredményei alapján a Deloitte három, jól elkülöníthető szervezeti profilt azonosított be: az átfogó digitalizálókat, a digitálisan működő óriásokat, valamint a vállalati specifikumok szerint fejlesztőket – a kutatásban résztvevő vállalatok közel 70 százaléka besorolható ezek valamelyikébe. Ugyanakkor a kutatás eredménye megerősíti és számos példán keresztül szemlélteti azt, amit a HR területen otthonosan mozgók eddig is tudtak, de legalábbis sejtettek: nincs egyetlen kőbe vésett legjobb gyakorlata a digitalizációnak. Számos tényező alakíthatja egy-egy vállalat HR digitalizációhoz való hozzáállását, a cégmérettől kezdve az iparági adottságokon át a szervezeti kultúráig.

Csépai Martin a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója úgy látja: „A digitalizáció ma már nem megkerülhető téma a HR szervezetekben, ugyanakkor komoly kihívásnak látjuk, hogy az aktuális problémák gyors megoldását meghaladva, stratégiai szemléletben digitalizálják a HR működését. Hiszünk abban, hogy minden szervezetben szükség van digitális HR stratégiára. Egy-egy HR technológiai megoldás bevezetése jelentős erőforrást igényel, a befektetett energia megtérülése pedig nagymértékben függ attól, hogy tudatosan tervezte-e az adott szervezet, hogyan működjön majd a HR 2-3 év múlva, és milyen technológiai megoldások tudják ezt a leginkább támogatni. Ezeknél a típusú invesztícióknál ugyanis a rövidtávú szemlélet ritkán vezet sikerre”. A kutatásból az is kiderül, hogy a HR informatikai rendszerek és analitikák ismeretének hiánya még az emberi erőforrás menedzsment területén dolgozók között is sokszor fájó pont, hiszen az implementáció sikeréhez szükséges kompetenciák új szerepeket teremtenek és tesznek egyre inkább elengedhetetlenné. Egy-egy projekt eredményessége múlhat például a HR és az IT nyelvét egyaránt beszélő projektmenedzsereken, illetve a HR folyamatokat mélyrehatóan ismerő HR architekteken.

A kutatás tanulsága szerint a digitálisan leginkább érett dimenziók a biztonság, kontroll és megfelelés, valamint a munkafolyamatok. Ezektől látványosan elmaradnak az analitikák, a funkcionalitás és hozzáférés (önkiszolgáló felületek, egyszerűen és gyorsan elérhető adatok stb.): a felmérésben résztvevők a HR adatok elemzését és a humán erőforrás specifikus üzleti intelligencia (BI) területet a leginkább fejlesztendő témakörökként jelölték meg.

„Fontos tanulsága a kutatásnak az is, hogy a transzparencia és a hatékonyság javítása mellett az elsődleges szempontok között szerepel a munkavállalói élmény erősítése a legtöbb résztvevő szervezet számára” – emelte ki Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzsere. A szakember úgy látja: „Az elmúlt időszak hatására a munkavállalói jóllét biztosítása és az elkötelezettség megerősítésének kérdése – a lényegesen kevesebb személyes találkozásra alapozó munka világában – kiemelt fókusszá vált. Várhatóan az ajtón kopogtató hibrid világban sem lesz ez másképp. A jól kiválasztott digitális HR megoldások által támogatott munkavállalói élmény éppen ezért komoly versenyelőnyt jelenthet a következő években”.

A kutatás eredményei alapján a következő másfél évben intenzív HR IT fejlesztési hullámra lehet számítani mérettől, iparágtól és digitális HR érettségtől függetlenül. A slágertémák egyértelműen az onboarding, a képzési tartalmak biztosítása és az online képzések megvalósítása, illetve a toborzás. Ugyanakkor a nagy lemaradást produkáló területek is bekerülhetnek a jövőbeli fejlesztések fókuszába. Ezek relevanciáját erősíti, hogy a munkaerőpiac is átrendeződik: bár a kisvállalkozásoknak csupán 58 százaléka készül áttérni rugalmasabb munkavégzésre a pandémiás helyzet enyhülésével, a középvállalatoknál 92 százalék fölötti ez az arány. Ez pedig szintén a digitalizációt ösztönzi, ahogyan az a kutatási eredményekből egyértelműen kiolvasható: a HR IT rendszert működtető szervezetek nagyobb nyitottságot mutatnak a rugalmas munkavégzés térnyerésére, mint azok, amelyek ilyen támogatással nem rendelkeznek.