Virág Barnabás a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Versenyképességi Szakosztálya által szervezett eseményen
kifejtette, a járvány által okozott válsághelyzet nagyon mély gazdasági visszaesést okozott világszerte. Magyarország tavaly 5 százalék körüli gazdasági visszaesést szenvedett el, ez volt az 5. legnagyobb az elmúlt 100 évben.

Az MNB alelnöke szerint a válság előtt kellően erős volt a magyar gazdaság immunrendszere, ennek köszönhető, hogy az országmost gyorsabban helyre tud állni, mint a 2008-2009-es válságotkövetően. Példaként említette, hogy a GDP várhatón a harmadik negyedévben éri el a 2019. év végi szintet, ami azt jelenti, hogy 1,5 évre van szüksége az országnak a kilábalásra. Megjegyezte, hogy 2008-2009-et követően 6,5 év kellett a talpra álláshoz. Jelenleg 1,5-2 év kell, hogy az ország elérje a válság előtti fogyasztási szintet, 2008-2009-et követően erre 8 évet kellett várni – mutatott
rá.

Közölte, a kilábalás szempontjából Magyarország számára az is pozitívum, hogy tavaly a beruházási ráta magas maradt, a beruházások szerkezetét – amelyben továbbra is az épület és építmény beruházások domináltak – azonban át kell alakítani. Ugyanis globális szinten, főként a gyorsan növekvő gazdaságokban egyre nagyobb az immateriális javak aránya a beruházásokon belül: a gazdasági szereplők egyre többet költenek szoftverekre, innovációra, fejlesztésre, tudásra. Ezek a beruházások alapvetően határozzák meg a digitális 21. században a növekedési képességet, ezért Magyarországnak is ebbe az irányba kell elmozdulnia – jelentette ki az MNB alelnöke.

Virág Barnabás elmondta, a magyar gazdaságnak új növekedési modellre lesz szüksége, amelyet a koronavírus-járvány után megjelenő új megatrendekhez kell igazítani. Új megatrend lesz például a geopolitikai tér további éleződése (az Amerikai Egyesült Államok és Kína között), a fogyasztói szokások megváltozása, járványhelyzetekhez való alkalmazkodás és a munkaszervezés átalakulása is, valamint a digitális pénzek megjelenése miatt a pénzügyi közvetítés átalakulása – ismertette a távirati iroda.

Mindezekre építve az MNB fenntartható jövő indexet épített be a 2021-es Növekedési jelentésébe, az index azt mutatja be, hogy agazdaság mennyire felkészült a járvány utáni világot jellemző trendekre. Az index 5 pillér – egészségügyi, munkaerőpiaci, digitális, ökológiai, valamint értékláncok átalakulására való felkészültség – segítségével határozta meg, hogy a járvány utáni világra felkészültségét tekintve Magyarország az uniós országok között a 18. helyen áll, Lettország és Lengyelország között.

Virág Barnabás szerint az egyes pillérek vizsgálatából kiderült: az országban ugyan kedvező a digitális infrastruktúra
kiépítettsége, ennek használata azonban mind lakossági, mind vállalati oldalon alacsony. Az egészségügyi felkészültségben az ország jól áll, a társadalom egészségügyi állapotát tekintve azonban már vannak problémák. A munkaerőpiacról megállapították, hogy a home office nem csak egy átmeneti állapot, hanem tartós jelenség lesz.

Az ökológiai felkészültségről szólva kitért az elektromobilitásra is: az új személyautó-értékesítésben az elektromos és hibrid hajtású gépjárművek részesedését tekintve az ország jól áll, az ehhez szükséges infrastruktúrát tekintve azonban
komoly a lemaradás Nyugat-Európához képest – jelezte az MNB alelnöke.