2024 július 13

MNB: folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése tavaly

Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése tavaly, a kártyás vásárlások már a készpénzfelvétel értékét is meghaladták: előbbi 14,3 ezer milliárd forint volt, utóbbi pedig 14 ezer milliárd forint – mondta Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója hétfőn Budapesten, a Fizetési rendszer 2023 jelentést ismertető sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy az elektronikus fizetések bővülésével 2022-ben a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2,2 százalékkal 10,8 millióra, míg az általuk kibocsátott bankkártyák száma 1,2 százalékkal nőtt, megközelítve a 10 milliót. Az elektronikus tranzakciók számának aránya az előző évekhez hasonló 5 százalékpontos növekedéssel elérte a 34 százalékot tavaly. A tranzakciók 78 százaléka 5000 forint alatti volt, de itt továbbra is gyakoribb a készpénzhasználat, 5000 forint felett viszont már a tranzakciók több mint felét elektronikusan fizetik a vásárlók. Fontos fejleménynek nevezte, hogy az elektronikus fizetést biztosító üzleteken belül a legkisebb, 20 százalék alatti elektronikus tranzakcióaránnyal rendelkező üzletek száma jelentősen csökkent, a 20 százalék felettieké pedig nőtt, valamint az 50 százalék feletti elektronikus aránnyal rendelkező üzletek aránya 7 százalékponttal 27 százalékra emelkedett. Az átutalási tranzakciók 42 százaléka az azonnali fizetési rendszerben teljesült, az azonnali tranzakciók darabszáma az összes átutalást jelentősen meghaladó mértékben, 15 százalékkal bővült 2022-ben. A kártyás vásárlások száma tavaly 23 százalékkal, az átutalások száma pedig 6 százalékkal emelkedett. A magyar lakosság nyitottságát mutatja az innovatív fizetési megoldások egyre szélesebb körű használata: a kártyás fizetések 98 százaléka érintéses technológiával teljesült, a mobilfizetési alkalmazásba regisztrált kártyák száma pedig egy év alatt 37 százalékkal nőtt. Ez utóbbinak köszönhetően a kártyás mobilfizetési tranzakciók volumene megkétszereződött – mutatott rá. A jegybank vizsgálata alapján a fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák stabilan és megbízhatóan működnek – ismertette.

A 6 pénzforgalmi ellenőrzés során 72 jogsértést tártak fel, ezek negyede a pénzforgalmi törvény, harmada pedig a pénzforgalmi MNB rendelet megsértéséhez kötődött. A főbb jogsértések a bejövő összegek haladéktalan jóváírására, a keretszerződés tartalmi követelményére, valamint az előzetes tájékoztatásra, a díjkimutatás megfelelőségére vonatkozó szabályokat érintették. A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei 2022-ben az elektronikus fizetési módok forgalmának dinamikus bővülése következtében jelentősen emelkedtek az előző évhez képest: a szolgáltatók 749 milliárd forintos bevétele 20 százalékkal haladja meg az előző évit. A bevételek emelkedésével a lakossági ügyfelek pénzforgalmi költségei is nőttek. Mivel számos ügyfél magasabb díjakat fizet, mint a hasonló fizetési szokásokkal rendelkező más ügyfelek, kiemelt hangsúlyt kell fektetni a jövőben a számlacsomagok és a szolgáltatások díjaira, és az azok közötti váltás lehetőségeire vonatkozó ügyféltájékoztatásra – hangsúlyozta. A bankkártya-elfogadásból származó bevételek 40 százalékot meghaladó mértékben, 25 milliárd forinttal emelkedtek. Kitért arra: az MNB új pénzforgalmi stratégiájának fő célja az, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya széleskörű, általános használatösztönzés esetén legalább 60 százalékra, további célzott intézkedésekkel pedig legalább kétharmadra nőjön. Varga Lóránt főosztályvezető ismertette: Magyarországon jelenleg nemzetközi összevetésben alacsony az elektronikus pénzforgalomban a visszaélések száma, és értéke, ugyanakkor mindkettő emelkedést mutat. A banki rendszerek fejlődésével a csalók az ügyfeleket veszik célba, a megtévesztési módszerek változatosak.

Példaként említette a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász e-mail és sms-üzeneteket, vagy a túlzóan kecsegtető befektetési csalásokat. Erre válaszul kidolgozták a KiberPajzs edukációs programot, amelyhez számos szervezet csatlakozott. Központi visszaélésszűrő rendszert hoztak létre, ami várhatóan 2025-ben indulhat el a banki visszaélésszűrő rendszerek támogatására. A változások között a jegybank előadói kiemelték: idén július elsejétől az alapszámla havi díjának maximuma az eddigi harmadára, 1000 forintra csökken. Az alacsonyabb havidíjak, valamint a QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel indított átutalások idén év elejétől kötelező ingyenessége következtében az alapszámla egy széles körben kedvező feltételekkel használható számlacsomaggá válik, amivel becsléseink szerint mintegy 4 millió ügyfél tudja csökkenteni a banki költségeit. Emellett az azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók értékhatárát 2023. szeptember 1-től megemelik 10 millió forintról 20 millió forintra.